A Magyar Hidrológiai Társaság VI. Országos Vándorgyűlése I. szekció, A tavak élete és vízgazdálkodása (Hévíz, 1986. június 17-19.)
I. SZEKCIÓ – A TAVAK ÉLETE ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSA - VELENCEI TÓ - FEJÉR VILMOS: Velencei-tavi part- és mederszabályozási munkák fejlődése, jelenlegi állapota és további tervek
vízfelületeken a mederfenéken /í+o-6o cm vtg-ban/ részben a nádasokban volt található /l,o-l,5 n vtg-ban/. A nádas a tó területéből közel 15 ka"-t takart be. A Fejlesztési Program a mederszabályozás elsőrendű feladatának jelölte meg a lerakodott iszapból mintegy lo mill.» 1 eltávolítását, valamint a nádas k ki*-rol történő csökkentését. /Ez kotrással illetve feltöltéssel érhető el/, A part- ós moderszabálvozási munka igézi nehézségét e feladat jelentette. Az iszapkotrást ugy kellett végrehajtani, hogy a kemény moderfenók ne sérüljön, annak megbontását kerülni kell. /"porszívózás"/ A nádkotrásra az akkor használatos gépek alkalmatlannak bizonyultak, mivol nem tudtak megbirkózni a sürü gyökórzettel átszőtt nádastalajjal, A megoldást a PPV kotrócsalád kifejlesztése jelentette, mely géptípus alkalmas a nádastalaj kotrására is. A hidrómcchanizációs kotrógép teljesítménye 80-I00 b'/óto. szállítási stávolsága l.ooo - I.600 m, A bontófej kialakítása eredményes nádkotrás mellett egyenletes medcrfenékkialakitást biztosit, melynek a strandok kotrásánál és a partszabályozásnál jelentős szerepe van /"D" tinus építését ez teszi lehetővé/. A gép előnye még, hogy aránylag kis rétegvastagság esetén is jó toljesitraénnyol tud dolgozni. A nádkotrás velejárója a nagytömegű náduszadék megjelenése. Ezért a munkaterületet kerítéssel kell lezárni, a nádat össze kell szedni, és el kell szállítani. Az ehhez szükséges géplánc fokozatosan kialakult. Ma már a technológia valamennyi folyamta gépesített. A kotrási anyag elhelyezése a parti területeken kialakított zagyterekbe, valamint az Agárd és Velence térségében létesített szigetekbe történt. Az 1985. év végéig végzett part és mederszabályozási munkákat az alábbi táblázat tartalmazza: - 58 -