A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízminőségi szeminárium (Győr, 1983. június 29-30.)
A VIZIKÖZMÜVEK ÉS A BELTERÜLETI VÍZRENDEZÉS MEGHATÁROZÓ SZEREPE A KÖZSÉGEK FEJLŐDÉSÉBEN - Miskolczi Lajos: A közműves csatornázás távlati tervezésének egyes alapvető szempontjai a községekben
Kiindulásként elfogadhatjuk hogy; - az állami költségvetés ezen feladatkör megoldását önmagában hosszabb ideig nem tudja vállalni, - a helyi erőforrások szétszórtsága és nagysága az ütemes végrehajtást nem teszik lehetővé, - fentiek miatt a lehetséges források maximális koordinációjával érhetünk el lassú és fokozatos eredményeket. Ütemezés, megvalósítási formák Falusi településeink jellegzetessége, hogy - általában a közintézményhálózat, a helyi ipar és az intenzivebb beépitési mód a település egy kis részére az un. központra koncentrálódik. A községközpontban keletkezik - jelenleg s a jövőben is a település szennyvízmennyiségének mintegy 50 %-a. A község központ általában néhány száz - esetleg 1-2 ezer -• méter szennyvízcsatornával "befogadható" s az igy összegyűjtött szennyviz - rendszerint nyomáscsövön - eljuttatható a leendő szennyvíztisztító telep helyére, ahol első ütembe n rendszerint 1-200 m3/d szennyviz ártalommentes elhelyezéséről kell gondoskodni. Az elhelyezés vagy tisztitás módját a helyi adottságok messzemenő kihasználásával, -költség takarékos módszerekkel szükséges megtervezni. Egy közepes község első ütemének megoldása igy rendszerint 10 millió Ft alatti költséggel biztositható, s 5-10 évre biztositja a település fejlődését, - bár a lakosságnak csak igen kicsi részét érinti. A fejlesztés formájaként tanácsi vagy társulati form a javasolható az érdekelt intézmények és üzemek részvételével. A csatornamüvet igénybevevő lakosság szintén részt vállalna a költségek viselésében. A fejlesztés második ütemekén t javasolható a csatornahálózat klépitése a lakosság célszerű hányadára s a szennyviztisztitótelep bővítése vagy klépitése. Ennek módját és mértékét esetenként lehet meghatározni. 68