A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízminőségi szeminárium (Győr, 1983. június 29-30.)

A VIZIKÖZMÜVEK ÉS A BELTERÜLETI VÍZRENDEZÉS MEGHATÁROZÓ SZEREPE A KÖZSÉGEK FEJLŐDÉSÉBEN - Miskolczi Lajos: A közműves csatornázás távlati tervezésének egyes alapvető szempontjai a községekben

Ezen fejlesztési ütemnél célszerű alkalmazni a községi vizmüvesitésnél jól bevált társulati formá

t, mely általában a község lakosságának 40-60 %-ra. terjedhet ki. Az első és második fejlesztési ütem együttesen hosszabb távon biztositja a település zavartalan fejlődését. A fejlesztés harmadik ütemébe

n - mely évtizedekre elhúzódhat a csatorna hálózat kisebb szakaszokból álló, az egyéb közmüvekkel /pl. ut, gáz stb./ összehangolt "fejlesztgetése" javasolható, - a jelenlegi belterületi vízrendezési feladatok végrehajtásánál alkalmazott lakossági erőforrásokat is igénybevevő tanácsi fejlesztésként. 4. Összefoglalás A községek elsősorban a szerepkörrel rendelkezők - közműves csatornázásának tömegszerü, tipizált megoldása sürgető feladat. E nélkül községeink a településhálózatban elfoglalt funkciójuknak nem tudnak eleget tenni. A feladat megoldásához szükséges műszaki háttér biztositott. Megvalósításuk - településenként is - több ütemben és különböző formák mellett látszik lehetségesnek. Feladatok sorrendben: - Tanulmányterv szinten meg kell tervezni az egész községre vonatkozó csatornamüvet, melyben javaslatot kell kidolgozni a műszakilag több ütemben megvalósítható megoldásra. - Első épitési ütemben az un. település központ csatornázását és a szennyviz - esetleg átmeneti - költségtakarékos tisztítását vagy elhelyezését lehet megvalósítani tanácsi vagy társulási formában, - az érdekelt intézmények bevonásával. - Második épitési ütemben - a lakosság egy részének bevonásával - kiépitendő a szennyviztisztitó v. elhelyezhető telep, a szükséges csatornahálózat fejlesztése mellett. Javasolt megvalósítási forma: társulati. 69