A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízminőségi szeminárium (Győr, 1983. június 29-30.)
A VIZIKÖZMÜVEK ÉS A BELTERÜLETI VÍZRENDEZÉS MEGHATÁROZÓ SZEREPE A KÖZSÉGEK FEJLŐDÉSÉBEN - Dr. Kiss Rezsőné: A közműves vizellátás fejlődése a községekben
BEVEZETÉS A községi közműves vízellátás fejlődésót ós helyzetét - a városokéhoz hasonlóan - mindenkor a gazdasági-társadalmi feltételek, az ország hegy- és vizrajzi, hidrológiai ós hidrogeológiai adottsága határozza meg. A gazdasági-társadalmi feltételek közül a legfontosabbak: az ország gazdasági fej lettségének foka, azaz gazdagsága, az ipari fejlettség foka, a településszerkezet, a lakosság életmódja és higiénés igénye. 1. A KÖZMŰVES VÍZELLÁTÁS FEJLŐDÉSE 1970. DEC. 31-IG A közüzemi vizmü legkezdetlegesebb formája a körzeti vizvezeték. Az 1380-90-es években a kedvező hidrogeológiai adottságú Csongrád, Bács-Kiskun, Békés és Szolnok megyében jele nik meg. Ez a vizellátási mód a pozitiv mélyfúrású kutak hazai elterjedésével vált lehetővé. Az első pozitiv furt kutat az Alföldön 1878-79. évben a püspökladányi állomáson létesítették. 1886-ban 56, 1895-ben 1087, 1911-ben 3000, 1935-ben pedig már 6000 pozitiv furt kutat tartottak nyilván. A pozitiv kutak jelentős részét tagjaik részére az un. kúttársaságok fúratták. Ezekhez a kutakhoz általában kis átmérőjű, kis területre kiterjedő csőhálózat csatlakozott. A pozitiv furt kútra támaszkodó körzeti ós dombvidéken a források vizét gravitációsan vezető vizvezetékek a községek korábbi vízellátásához képest haladást jelentettek. Műszaki kialakításuk, teljesítőképességük, szolgáltatási szinvona luk összhangban volt a korabeli igényekkel, sőt a körzeti vizvezetékek közül néhány a községekben később épülő közüzemi vizmü részeként ma is működik. Ezek a kis nyomású rendszerek azonban továbbfejlesztésre nem voltak alkalmasak. A fejlődés lassú ütemét mutatja, hogy 1900-1945 évek között évent e átlag 25 ezer fő jutott vezetékes ivóvízhez a közsé— 21