A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Vízminőségi szeminárium (Győr, 1983. június 29-30.)

A VIZIKÖZMÜVEK ÉS A BELTERÜLETI VÍZRENDEZÉS MEGHATÁROZÓ SZEREPE A KÖZSÉGEK FEJLŐDÉSÉBEN - Dr. Kiss Rezsőné: A közműves vizellátás fejlődése a községekben

.gekben. A vizvezeték-hálózat hossza 1945. évben még nem érte el a 800 km-t. A 100 ezer főt alig meghaladó ellátott lakosság többsége is körzeti vizvezetékes területen élt. A községi közműves vízellátás fejlesztése céljából számot tevő munkálatok 1950-ben kezdődtek, de az országos helyzet 1958-ig nem javult lényegesen. Ebben az évben 257 db un. törpevizmü üzemelt, összesen 28 400 m

3/d kapacitással és 548 km csőhálózattal. A körzeti vizmüvek száma 664 db volt, 52 600 m

3/d kapacitással és 750 km csőhálózattal. A törpe vizmüvek legnagyobb része ipari településeken és üdülőterületi községekben létesült. 1958-ig elsősorban a közkutépitési program végrehajtásával elért eredmények a kiemelkedők. A faluvillamositási program és a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése után 1958. évtől a községi ivó vizellátás megyei tervek alapján szervezetten fejlődött. Kezdetben, 1958-1965 évek között törpevizmüvek, a jellegzetesen közkifolyós rendszerű vizmüvek, később, az 1960-as évek második felétől részben közkifolyós, részben már bekötésekre is alkalmas nyomással működő vizmüvek épültek. A törpevizmüvel való ellátottság szintjét a községi vizmü teljesítőképessége a vizmüvek nagy részénél lényegesen meghaladja. Ezért a jelenleg üzemelő községi vizmüveket általában indokolatlan a régi szóhasználattal törpevizmünek nevezni. 1965. évtől a községi vizmüvek szinte kivétel nélkül társulati uton valósultak meg. A társulatok olyan községi vizmüvek épitésére alakultak, amelyek már alkalmasak a lakosság faj lagos vizigényének bekötések utján való kielégítésére. A közműves vizellátás fejlődését legjobban a vezetékes ivó22