A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Vízminőség-védelem - Környezetvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

III./1. - Dr. Székely Ferenc: Hidrogeológiai védőidomok meghatározásának modellezési kérdései

be bejutó trajektóriák halmazát .Ezek határozzák meg a KHV-t és egyúttal a vizmü vízgyűjtőterületét', amelyet a réteg többi részétói az u.n. semleges trajektória választ el. Grafikus módszer alkalmazásakor a trajektóriák az equipotenciális görbékhez ortogonálisán /merőlegesen/ megszerkesztett görbék, numerikus módszerek esetében pedig a helyi sebességvektor irányába eső egyenes szakaszokból felépített törtvonalak. Számitógépes megoldásnál célszerű rácsmódszert alkalmazni, amikoris a trajektóriák kiindulási pontjai a réteget lefedő szabályos rács csomópontjai. Ekkor az egymást követő egyenes szakaszok mentén egyidejűleg a szivárgási idő is meghatározható, amelynek a kutig történő folyamatos összegzésével kiszámítható a kezdőpont és a kut közötti teljes szivárgási /tartózkodási, elérési/ idő. Ezekből a csomóponti adatokból interpolálással meg lehet szerkeszteni az azonos elérési idejű pontokat összekötő izochron görbéket, amelyek alapján a BHY kijelölhető. A trajektória két, szomszédos, L

u távolságra fekvő pontja közötti tényleges t szivárgási időt a *u = WVu ™ képlettel számithatjuk, ahol K

U,I - a szivárgási tényező és a hidraulikus esés értéke az L

u szakaszon, n

Q - porozitás. 4. A VÉDŐIDOM I,MEGHATÁROZÁS A RÉTEGZETT TÁROLÓ ESETÉBETT Sik- és dombvidéki területeinken a vízellátás egyik legfontosabb bázisa a homokos-kavicsos vizvezető és az agyagos-márgás féligáteresztő rétegek váltakozásából álló rétegzett vagy többszintes tárolók. A semleges ill. negativ nyomásállapotu területeken a járulékos utánpótlódás forrása a legfelső talaj viztároló rétegből történő leszivárgás. A pozitiv nyomásállapotu területeken a talajviz helyi leszivárgása csak nagy depressziók esetében és korlátozott területen lehetséges, a kitermelt viz jelentős hányada a távoli utánpótlódási terüle49