A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Vízminőség-védelem - Környezetvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)
III./1. - Dr. Lorberer Árpád: Harkányfürdő védőidomának lehatárolása
Harkányfürdő hévizkészlete elválaszthatlan a dél-baranyai (villányi) mezozóos termális karsztrendszer globális viz-, hő- és vegyi készletétől, amelyből vize származik [1], Maguknak a harkányi hévizkutaknak a vízszolgáltatása és vizük minőségi jellemzői elsősorban a közvetlen helyi beavatkozásoktól függenekA fiirdő körzetében kijelölt elsődleges és másodlagos védőidomo k azonban csak a tárolórendszer egészére vonatkozó regionális védelmi intézkedése kkel együttesen felelhetnek meg a követelményeknek [8]. A villányi mezozoikum héviz-előfordulásait az 1981. évi Il.Ván- . dorgyülés alkalmával már ismertettük [6]. Mivel terejdelmi okokból sincs lehetőség az ujabb kutatási eredmények részletezésére, ezért az alábbiakban csak a védőidom lehatárolásának menetét tárgyaljuk, néhány fontosabb részlet-vizsgálat bemutatásával. Uj feltárások, fúrások létesitésére nem volt lehetőségünk,csak javaslatokat tehettünk a területen működő észlelőhálózat bővitésére. További kötöttséget jeDsitettek a Baranya Megyei Fürdő V. és a B.m. Vizmü V. Siklósi ÜV. karsztkutjainak telepitési-üzemeltetési és tulajdonjogi adottságai, amelyek közös védőidomot tettek szükségessé (6. ábra ). A karsztviztároló igen egyenlőtlen és hézagos megkutatottsága miatt nemcsak a hasonló földtani felépitésü területekről származó analógiák figyelemb evétel e , de a biztonság növelés e is indokolt volt. Mivel karsztviztárolóink közül eddig csak a K-bükki karsztforrásoknál került sor korszerű vizsgálatokkal megalapozott védőidom kijelölésére[2] ezért pontositanunk kellett a védőidomra vonatkozó megkötéseket is. A villányi mezozoikum korlátozott dinamikus vizkészlete miatt ugyanis bármely hatóságilag kijelölt védőidom csakis a karsztviztároló összes egyéb vizkivétele és a védendő vízkivételek közötti kölcsönhatások egyidejű szabályozása esetén garantálhatja az optimális vizhozamot és vizminőséget. A helyi szerkezeti földtani adottságok (vizzáró fedő nélküli eltemetett alaphegység-rögök) ezenkivül a hévizkutak üzemeltetésére vonatkozó javaslatok kidolgozását is szükségessé tették. 21
