A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Vízminőség-védelem - Környezetvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

III./1. - Dr. Lorberer Árpád: Harkányfürdő védőidomának lehatárolása

1. A VILLANYI MEZOZOIKUM REGIONÁLIS VÍZFÖLDTANI VIZSGÁLATA ÉS A REGIONÁLIS VÉDELMI INTÉZKEDÉSEK MEGHATÁROZÁSA A Villányi-hegység tágabb környezetéről l:100.000-es méretarányú térképsorozatot készítettünk (harmadkor előtti alaphegységtérké­pek, karsztvizszint-térképek 1971 és 1981 évi változatban, beszi­várgási térképek, geotermikus térkép, vizminoségi térképek a karsztviz Cl -ion, tricium-, ^O-koncentrációi és 1 4 C-koradata­inak feltüntetésével). Az átnézetes térképek szerkesztésével pár­huzamosan az ujabb adatokkal kiegészítettük és helyesbítettük a tároló D-i részére 1979-ben [7] szerkesztett l:25.000-es térké­peinket is. Részletes helyszini vizsgálatokat folytattunk a tá­roló dinamikus utánpótlódását biztositó felszini mezozóos rögök területén, valamint a tárolóra telepitett összes karsztvizterme­lo kútban (vizmintavételek és hidrodinamikai mérések). A tároló jugoszláviai részére vonatkozóan a zágrábi Institut za GeoloSká IstraZivanja bocsátotta rendelkezésünkre adatait. Megállapítható volt, hogy a villányi mezozoikum ÉK-i része (a Szederkény-Monyoród-Mohács környéki rögök és a Bólyi-medence tér­sége) nemcsak szerkezeti-földtani, de vizföldtani szempontból is jelentősen különbözik a D-i, Harkány-Beremend térségi tárolórész­től. Az ÉK-i kisebb jura mészkőrögökbe beszivárgó vizek jelentős része a fedőüledékekbe adódik át vagy a Duna felé árami i.k, a D-i terület fő megcsapolásai természetes állapotban a Villányi-hegy­ség peremének meleg és hideg karsztforrásai voltak, jelenleg pe­dig a harkányi hévizkutak. A "karsztvizválasztó"-tól ÉK-re a sze­derkényi és a Mohács-jenyei-völgyi vizmüvek termelésének hatására 1981-ig regionális nyomáscsökkenés alakult ki, a harkányi, sikló­si és beremendi kutcsoportok viszont jelenleg is helyi depresszi­ókkal üzemelnek. Az ÉNy-DK-i haránttörésekkel tagolt Szederkény­-Mohács környéki tárolórészen kisebb hűtött és felfűtött zónákat lehet kimutatni, szemben a hegység D-i peremén észlelhető nagy kiterjedésű pozitiv geotermikus anomália-sávval. A részletes vizs­gálatok igazolták korábbi feltételezésünket [6], hogy a tároló nyiltkarsztos beszivárgási területei csak a kisebb langyos forrá­sok (Mohács, Siklós, Kistapolca) hőutánpótlódását biztosithatják, a harkányi eltemetett alaphegységrögből eredetileg szétáramló,je­22

Next

/
Oldalképek
Tartalom