A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Melioráció (Győr, 1983. június 29-30.)

állandó jellegű termőhelyi adottságok javításában /melioráció/ vagyis az időszakos vizboritás megelőzésében vannak. A karbantartási feladatokat ebben a szerkezetben akár szolgáltatás formájában is el lehet látni. A szűk meliorációt szolgáló üzemi vízrendezés keretében a hidrotechnika feladatait illetően elsősorban a levezetőhálózat sűrítésére , a. lefolyás! viszonyokat, s ezzel a. táblák homogenitásának javitását szolgáló tereprendezésre, céldrének alkalmazására., talajvízszint-süllyesztésre gondolhatunk. Az üzend, csatornahálózat sűrítése az úthálózat víztelenítését is szolgálva, a földutak használhatóságát is ja.vitja. Ha majd az üzeni vízgazdálkodás - vizháztartás-sza.bályozés - mint a, termelési színvonal emelkedésének következménye, az üzemekben termesztéstechnológiai igényként jelentkezik, akkor gondolhatunk olyan beavatkozásokra, mint a. talajvízszint-szabályozás, az üzemi levezető hálózat vízszállításának előrejelzésre alapozott szabályozása, az ideiglenes tározók célszerű üzemeltetése. 2z esetben léphet előtérbe a. nagytérségi levezető hálózatok differenciált helyi igényeket is kielégítő üzemeltetési rendje. 3. KIS- É3 HAGYTÉRSÉGEK VIZHEUDEZÉS3 FEJLESZTÉSÉNEK IRÍJJYELVEI 3.1. Táblaszintü vízháztartás-szabályozás A növénytermesztés igényei az üzemi vízviszonyokra, vonatkozóan a növényenként, a növények fejlődési periódusaiként, talajonként, éghajlati körzetenként változó talajnedvesség-állapot eltűrhető küszöbértékeivel és a tűrési idővel határozhatók meg. E cél megvalósítása az üzemi - táblaszintü - vízháztartás szabályozással érhető el. Ami ma még az üzemi vízrendezésből "csak melioráció", tehát az üzem azt szolgáltatásként készen kapja., az a fejlődéssel üzemi vízháztartás-szabályozássá érhet. Olyanná, ahol a hidroló7o