A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Melioráció (Győr, 1983. június 29-30.)

giai folyamatok szabályozója, a. termőhelyet hasznosító ter­mesztő, s az üzemi vízgazdálkodá s már nem csupán szolgálta­tás vagy beruházás, hanem tercesztcstechnoló^lába énitett üzemi tevékenység , mint az eredményes termelés szerves ré­sze. A gyökérzóna talajnedvesség e függ a mindenkori talaj­ba jutó, illetőleg onnan távozó vízkészletektől. Növeli a beszivárgó csapadék vagy öntözővíz, a. mélyebb rétegekből kapilláris erők hatására fölfelé mozgó víz, csökkenti az evapotranszspiráció, a mélyebb rétegekbe leszivárgó víz. Ugyanígy állandóan változik a. talajvíz mélység e attól füg­gően, hogy milyen a felszínről beszivárgó és az evapo­transzspiráció folyamatában elpárolgó vizek aránya, és hogy mekkora, az oldalirányú talaj vízmozgás. Mindezek tág határok között változó, soktényezős jelenségek, s igy előrejelzésükre megbízható számítás - különösen kistérségi viszonyok között - na még csak igen bonyolult módon, meg­felelő észlelőhálózattal és folyamatos gépi feldolgozás­sal látszik lehetségesnek. A tábla vízháztartásának szabályozásá t a magas terme­lési szinvonalu növénytermesztés igényei szabják meg. A szabályozás feladatai kiterjedhetnek a keletkező felszí­ni vizekre, a. talajnedvességre, a talajvízre. A felszíni viz keletkezésének oka lehet , hogy kisebb a talaj vízelnyelő képessége, mint a reá hulló csapadék hevessége, illetőleg, ha a talaj vízzel már telített, ak­kor a szelvény vizvezető képessége korlátozza, a beszivár­gást, és ok lehet a talaj fagy. A táblán képződő felszíni vizek tekintetében az uj i­gényeket az elégíti ki, ha kiküszöböljük az apró teknőben összegyülekező vizek táblahomogenltást zavaró hatását. Ha pedig a visszamaradó tócsákkal már nem kell számolnunk, ak­kor már csak az lehet a kérdés, mennyi idő alatt tud a viz 71

Next

/
Oldalképek
Tartalom