A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Melioráció (Győr, 1983. június 29-30.)

egyedi mértékadó talajvízszintek differonciájá13ól adódó fajlagos vízhozamoknak valamilyen módon történő meghatározása. Arnig az árvizhidrológia viszonylag hosszú múltra tokint vissza, módszerei minta-vízgyűjtőkön kipróbálásra kerültek, addig a belterületi talajvizviszonyok hidrológiai módszereinek kipróbálására non korült sor, csupán a jelenség /emelkedés/ és folycmnt ténymegállapítására volt lehetőség, A dolgozat 3zeróny törekvése, hogy ezen három vizsgálati területen elsősorban a csapadékvizelvozetós, illetve a talajvizhidrológia jelenlegi hazai és külföldi irodalmának ismerőiében feltárja azokat a lehetséges továbbhaladási irányokat, melyo't a belterületi vizrondozós korszorüfcb, n kritikus holyzetet és a kárérzékenysóg növekedést figyolenbo vevő megoldását elősegítik. Egyben felhívja a. tervezők figyelmét az egyoldalú szemléletet és bizonyos ellentmondást tartalmazó előírások merev betartásának veszélyeire is. A tanulmány - a teljesség igényo nélkül - konkrét tervezési szituációra alapozva rövid lcontroll-szánitást mutat bo a móretozési paraméterek egy részének rekonstrukciójával. Ennek colja a jelenlegi módszerok ós azok gyakorlati alkalmazásából re jlő bizonytalanságok feltárása. 1. BEVEZETÉS 1.1 A jelenlegi vízrendezési helyzet ismertetése A belterületi /települési/ vízrendezés vizsgálata során kót fő probléma jelentkezik: Az Q;~yl

k,hogy a. bolterületi vizrendozés - mint tanácsi beruházásban megoldandó feladat - módszerei ós elvei széles körben 345