A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

A megoldáshoz a közvetlen /véges/ differenciák implicit módszerét használjuk,ahol az áramlási szakasz A x értékének nagyságát Körmend alatt 5oo m-re, Körmend felett 25o m-re vettük fel. A At értéke gyakorlatilag fél órától felfelé választható, a számítástechnikai költségekre való tekintettel a két óra mutatkozik gazdaságosnak. A hidraulikai jellemzők legnagyobb része az áramlási tér geometriai adataiból áll, melyeket részben erre a célra készült, részben korábbi geodéziai felmérésekből vettünk át /8;9./. A simasági tényező meghatározásához három árhullám rögzített felszingörbéjét használtuk fel /8./. Tekintettel arra,hogy modellünk egydimenziós, ezért a térbeli áramlásból adódó hatásokat csak a modell szerkezeti összeállításánál tudjuk kifejezésre juttatni. A disszipációs tényezőt modellünkből kihagytuk, azaz "1" értékkel szerepeltettük. Az áramlást metsző akadályokat, közlekedési utak, műtárgyak hatását az alattuk és felettük lévő szelvény közötti szakasz simasági tényezőjében juttattuk kifejezésre. A határfeltételeket a vízrajzi észlelések széleskörű figyelembevételével vezettük le. A geometriai adatoknál a terep tényleges fluktuációját célszerűen kiegyenlítettük és a A x által megkövetelt sűrűséget több szakaszon interpolációval állitottuk elő. A simasági tényezőnek a vizállásmenti változását egy pontban találkozó két egyenessel közelitettük meg. A modell az emiitett számitógépen terminálról interaktív módon Szombathelyről is működtethető. 3. AZ EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE A modell betanítását az 1965.évi áprilisi,az 1972.juliusi és 79