A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

az 1975»évi juliusi árhullámok adataival végeztük el. A simasági tényezők számításánál a völgyi szakaszokon jó közelítéssel azonos értékeket kaptunk, a töltésezett folyószakaszon pedig a meder és a hullámtér szerkezetének megfelelő fluktuációt kaptunk. A számitások igazolták azokat a tapasztalatokat, melyek a hullámtéri erdők lényeges hatására mutatnak rá /Milan Gyula,1925,Sümegi Mihály 1965/, a hullámtéri erdők keresztirányú müvelése, irtása, telepítése arra vezet, hogy egyes szakaszokon átmenetileg a vizszint lecsökken /irtási területek/ a követő szakaszokon pedig lényeges duzzasztás lép fel /különösen az alhanyagolt aljnövényzetü erdők esetében/. A modellbe a jelenlegi állapotra jellemző adatokat építettük be. A betanítás után a modellel más árhullámokat ellenőriztünk le és az egyezést + 3o cm-en belül találtuk. Az előkészitő hidrológiai vizsgálatok és hidraulikai rekonstrukciók rámutattak arra, hogy a töltésezett szakaszon a közlekedési vonalak metszékénél a műtárgyak méreteinek változása a vízrajzi észlelésekre az idők folyamán nagy hatással volt, anélkül azonban, hogy ezek az építési beavatkozások a viszonylag nagy esések miatt hosszabb szakaszokra kihatottak volna. Ennek figyelembevételével igazolható volt, hogy 1899-től napjainkig legalább három looo m3/s-os csúccsal rendelkező árhullám vonult le a töltésezett szakaszon. E mennyiségi megállapítás becsült hibája + 15 %. A Vasvár térségére leképzett tározó segítségével pontosítani tudtuk azokat a kéíi számításokat, melyek a gazdaságos árvízvisszatartás mértékére irányultak. A szükséges méretek a reálisan megvalósítható tartományba esnek. 8o