A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)
rJ^70» .junius ában a Sebes-Körösön kialakult kritikus helyzet miatt szükségtározásra került sor a Kutas tározóban[ll], Ro- ' mániában ismét gátszakadások voltak [19] . 197^. június ában a Fehér- és a Fekete-Körös töltéseinek megnyitásával a két folyó közében került sor szükségtározásra [l3j • 198o. .juliu saugusztu sában századunk legnagyobb árvize pusztított a Körösvölgyben: töltésszakadás történt a Kettős-Körösön és a Halaspusztai szükségtározónál feltöltésre kézült a Mályvád! és a Mérgesi szükségtározó is [lő, 17]< 1981, március ában a Fekete-Körös eddigi legnagyobb árhullámánál fel kellett tölteni a Mályvádi szükségtározót [l5, I7] • Ezekből az árvizi eseményekből a további fejlesztések szempontjából lényeges hidrológiai megállapítások tehetők és védelmi tapasztalatok vonhatók le. A legfontosabb hidrológiai megállapítások a következők: 1,/ A Körösök csaknem valamennyi jellemző vizmérce szelvényében az árvízszint és az árvizhozam növekedett. /Különösen kirivó a Fekete-Körös anti vízmércéjénél az, hogy I966-I98I. között ötször alakult itt ki ujabb és ujabb LNV, a növekedés mértéke +172 cm/ [17] . 2,/ Nőtt az árhullámok által szállított viztömeg. 3,/ Hevesebb lett az árhullámok áradó ága és az apadó ágon tartós magas vízállások alakulnak ki, vagyis növekszik az árvízvédelmi töltésekre nehezedő terhelés. A védelmi tapasztalatok közül igen fontosak a következők: 1./ Az árvízvédelmi töltésrendszer végleges méretre való kiépítéséig a szükségtározók alkalmazására kerül sor a Körösök árhullámai elleni védelem érdekében. 2./ A kitört árvizek lokalizálása jelentős védelmi feladat lehet, erre felkészültnek kell lenni a lokalizálás! módszerek folyamatos fejlesztésével, a lokalizációs müvek megfelelő állapotban tartásával. 3./ Az 198o. évi árviznél sajátos, korábban nem tapasztalt altalaj- és talajmechanikai problémák jelentkeztek, 317
