A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

amelyeket a jövőben meg kell előzni. Mindezek együtt a fejlesztési terv kidolgozását ós következetes végrehajtását, összehangolt kutatási-fejlesztési feladatok megoldását. 2. AZ ÁRVÍZVÉDELEM FEJLESZTÉSE 1970-1980. KÖZÖTT Az előbbiekben összegzett hidrológiai megállapítások ós védelmi tapasztalatok alapján az 197o-198o. közötti évtizedben folyamatos volt a fejlesztő munka. A Körösvidéki VÍZIG kezelésében lévő árvízvédelmi töltések egyes szakaszai - az akkor még csak előirányzott vagy készítés alatt álló - fejlesztési tervben szereplő végleges magassági és keresztmetszeti méretekre kiépültek. Elkészültek a kövptkező töltéserősítések és egyéb munkák /2. ábra/: - Sebes-Körös bp. töltéserősítés a kornádi hídtól az országhatárig, - Felcte-Körös bp. töltéserősítés a közúti ós vasúti hid között,. - Fehér-Körös bp. töltéserősítés az országhatártól Szanazugig, - Kettős-Körös bp. töltéserősítés Szanazugtól Dobozig /ezt 1982-ben Békésig folytatták/, - Körösladányi duzzasztómű bögevédelem /töltés- és mederkorrekció/ Szeghalom-Körösladány között a jp-on,' - Fekete-Körös töltés- és mederkorrekció. Sor került a védelmi szervezet korszerűsítésére, elkészült a fokközi és gyulai árvízvédelmi osztagtelep, uj őrházak, védelmi központok épültek, korszerűsítették a hírközlést és a védelmi eszközöket. Speciális védelmi müvek a Körösökön kiépült árvizi szükségtározók, amelyek rendeltetése az árhullám egy részének átmeneti visszatartása.Jelentőségük kettős: a védelmi rendszer kiegé318