A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

egyes belterületeknél a mélyterületeken épitenl. ITagyobb települések, városok, községek ipari üzemei helyszűke miatt szintén az ártér felé terjeszkedtek. ITagyvizi szabályozásnak ezen a szakaszon a közeljövőben nincs reális lehetősége és a jelenlegi mezőgazdasági és települési viszonyok mellett nem is indokolt. Vizsgálni kell a völgyet keresztező utaknak, •vasutaknak az árvizlevonulásokra gyakorolt hatását. A Körmend, alatti folyószakaszon reális lehetőség van árviztározó kialakítására, mely csökkentené az alatta lévő völgyben az árvizkárokat, de mindenekelőtt a Sárvár vasúti hid - torkolat közötti szakaszon oldaná meg a fejlesztési feladatokat. 2.3. A sárvári vamvbl híd és a torkolat közötti szakasz A sárvári vasúti hid alatt a Rába addig szük völgye kiszélesedik és az árviz korábban nagy területeket öntött el. Ezért már az 18oo-as évek végén a Rábaszabályozó Társulat tervei alapján megtörtént ennek a szakasznak nagyvizi szabályozása, a Rába kétoldali töltést kapott. Ez meghatározza a Rába alsó szakaszán az árvizvédelmi teendők körét és a fejlesztések irányát. A töltések fejlesztése lényegében a felette lévő szakaszokon történő beavatkozásitól függ. Ezek a hatások a mértékadó árvizszintek megváltozásához vezethetnek. 0. A JSLSTLSGI ÁLLAPOT Az országhatáron belépő árhullámok elsősorban Szentgotthárd nagyközséget veszélyeztetik. A település ipari üzemeinek, egészségügyi létesítményeinek jelentős része a Rába és a Lapincs mentén helyezkedik el. A Rába belsőségi szakasza a lapincs torkolatáig 22o m^/sec vizhozam biztonságos levezetésére került kiépitésre. A Lapincs torkolata alatti Rába sza'}:asz mintegy 3,o km hosszban 1978-1982. évek között került -5 rendezésre. A meder emésztőképessége jelenleg 480 m /sec körüli, s a lefolyás - kanyarok átvágása után - meggyorsult. 3o8