A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

Elkészült a község bevédését szolgáló árvízvédelmi töltésrendszer terve is, mely szerint a Rába és a Lapincs kétoldali töltéseket kap, igy a település teljes védelme biztosit"/., lesz. A Lapincs töltései már elkészültek, a Rába töltésépítés folyamatban van, a munkák 1985-ben fejeződnek be. A töltések 3,o m koronaszélességgel, mindkét oldalon 1:3 rézsűhajlással épültek. A belterületi szakaszon kb. 5oo fm hosszon a .helyszűke miatt támfal épül. A fenti paraméterekkel megépitett töltések a rövid idejű, gyorsan levonuló árhullámok ellen megfelelő biztonságot nyújtanak. Szentgotthárd alatt az árhullám a völgyben szétterül, de az átlagosan o,5-l,o Ion széles völgy jobb oldalán a ZalaRába vízválasztó, bal oldalán a Szentgotthárd-Körmend vasútvonal az elöntéseknek éle3 határt szab. Az elmúlt 15-2o évben jelentős mértékű vizrendezési és meliorációs munkákat végeztek a területen. Az olagcsőhálózat befogadására alkalmas árkok mélysége 1,5-2,0 m között van, o ezek megközelitik a Rába folyó balpartján található mélyebb területeket, melyeket a Rába már telt szelvény esetén is elönt. Ennek következtében koncentrált átfolyások keletkeznek a Rába folyótól a Lalin patak irányába, melyek időnként G-lo m^/sec vízhozamokat is szállítanak. Szentgotthárd-Körmend között n következő községek egyes részei veszélyeztetettek: Csörötnek, Gasztony, Rátót, Vas3zentmihály, Csákánydoro3zló. Ezek árviKvédelmére a Vizügyi Igazgatóság tanulmánytervet készített én a veszélyeztetett területeket tanácsi körtöltéssel fogják bevédeni. A Rába-völgy egyik legnagyobb városa Körmend, mely várossá nyilvánítása előtt már az ártér felé terjeszkedett. A Fin;-, •á város felett torkollik a Rábába e3 rendezésével púrhur.íu?:«- san épitették ki Horvátnádalja, Kagyarnádalja községek /vi?. már Körmendhez csatolva/ védelmére 5»6 km hosszon a tanácsi védtöltést. Penti tölté3 folytatásaként 198o-bsn épült neg 3o9