A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

GYŰR VÁROS ÁRVÍZVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE Petrőcz Bálint Észak-dunántúli Vizügyi Igazgatóság 1. ELŐZMÉNYEK 1.1. Győr várost érintő vízfolyások ismertetése Győr a Kisalföld északi peremén, a Győri medence központjában fekszik. A tájegység közlekedési, kulturális, kereskedelmi és ipari központja. A régi országútak találkozási helyén, a Győri modence vonzási csomópontjában, a természeti adottságok indokolták a város kialakulását. Jelenlegi terülotónek nagy része 111,00 és 113,50 Df közötti szinten van. A Káptalandomb ós a Belváros kivételével, csak a város D-i, DK-i és K-i határán vannak az árvízszintnél magasabb dombok. A város területe, a hozzácsatolt városkörnyéki településekkai együtt, 174,7 ktf, belterület 40,1 kcí. Lakossága 128.000 fö. Itt torkollik a Hosoni Dunába a Rába és a Rábca, de a város közigazgatási területén ömlik a Marcal is a Rábába. A nagyobb vízfolyások mellett, számtalan holtraedar, élővizfolyás és tiesterséges vizilótesitmény található a városon belül. Ezek közül külön említésre móltó, a Holt-Rába, az Iparcsatorna, a Kis- és fJagy-Pándzsa. 289