A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

* folyók hossza a váro~s területén 30,9 km Ebből a Mosoni Duna 16,05 km Rába Rábca Marcal 9,8 km 3,45 km 1,6 km A fentiek alapján, jogos az a mondás, hogy Győr a vizek városa . 2. A VÁROS ÁRVÍZVÉDELMI RENDSZERE 2.1. Az árvizvédelmi rendszer kialakulása A hajdan mocsaras, ingoványos árterület magasabb szintjein, teraszain és az erre rakódott dünéken alakult ki a város. /Káptalandomb/ A város növekedésével azonban egyre inkább szükség volt, az alacsonyabban fekvő területek felhasználására is. Ezzel párhuzamosan, a területeknek az árviztől való védelme is egyre fontosabbá vált. A jelenlegi töltések magját valószínű, hogy az egyes városrészek kialakulásával egyidőben épitették, amit az idők folyamán többször megerősítettek. A város árvízvédelmi rendszerét először 1380-ban tervezték meg egységesen. A vizfolyások által határolt városrészek külön védelmi egységet alkottak úgy, hogy a partmenti védvonalakat körtöltés-szerüen egymással, vagy a nagasparttal összekötötték. Ezek alapján, három, egymástól független egység alakult ki. Belváros, Gyárváros, Nádorváros védelmi rendszere a város keleti határén, Likócsnál, a magaspartbói indul ki ós végighaladt a liosoni-üuna, a Rába és a Marcal jobb partján. A Marcal töltését elhagyva, a régi pápai út, majd a vasút mentén a szabadhegyi magaspartba kötött be. Újváros védelmi rendszere a Rába és a Rábca kiöntéseitől védte meg a lakosságot. A RáDa bal parti és a régi Rábca jobb parti védvonal alsó vége csatlakozott egymáshoz, majd a Rába bp.-i töltéstől kiindulva előbb a Hegyeshalom felé vezető vasút, majd a régi közút töltéseként folytatódott. 292