A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

_ Mindezek után, 2:978-1930 között dolgozta ki a vizügyi szolgálat, az ország, közte az Igazgatóság, a terület hosszútávú árvizvédelmi tervét. A terv tulajdonkeppen két lépcsőben készült. Az első lépcsőben meghatároztuk, a jelenlegi védvonalak előirt és a méretezésekből adódó minimális méretekre történő megerősítéséhez szükoégos műszaki beavatkozásokat. Ez a változat az alapváltozat, ehhez viszonyítva korültek vizsgálatra az újabb változatok. A második lépcsőben korül'c sor, az ugynevozett koncepcionális mogoldások vizsgálatára és a végiogos fejlesztési javaslat kimunkálására. 3.2. Tölté3orősitési változat A tervezési mintakeresztszelvény 4,0 n koronaszélesség és 1:3 rézsűhajlás volt. Az úgynevezett minimál szelvényeket állékonysági szempontból ellenőriztük ós az eredmények alapján, a mintaszelvényokot kiegészítettük, módosítottuk a szükséges mértékig. Deigazolódott, hogy a töltések elcsúszás olleni biztonságra egységesen megfolelnok. A biztonsági tényező 3-7 Iközött van. Hasonlóképpen, a kohézió figyelembovétsléval, csaknom egységesen megfelolőnok lőhetett minőditoni az 1:3 rézsűhajlásokat is. Kivételt képez az 1.01 öblözetben a Duna védvonal teljes hosszban és a Mosoni Duna védvonala a 0,0-3,1 tkm közötti alsó szakasza, ahol 1:4 msntett oldali rézsű alkalmazása szükséges. A,-tapasztalatok alapján az is leszögezhető, hogy védvonalaink mentén, hosszabb szakaszokon koll altalajtöréssel számo.lni, a vékony fedőréteg ós altalajviszonyok miatt. Különösen azon töltésszakaszok helyzete kedvezőtlen, ahol a Duna tart&s visszaduzzasztó hatása érvényesül:1.01 öblözot, Kosoni Duna b; . 1.04 öblözet, Rábca bp. 1.05 öblözot Rábca jp. 279