A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)
Az Igazgatóság kezelésébe tartozó fővédvonalak hossza akkor 466,741 kp volt. Városi kozelésba tartozott 25,135 km fővédvonal. Igazgatóság területén, Győr és csztergon városok önállóan vódokoző városok voltak./« Az Igazgatóság térülőién, a fővédvonalak teljes hossza az előbbieknek megfelelően 491,076 km volt. A fővédvonalakon kivül mintegy 21,15 km körtöltés és nyárigát volt az Igazgatóság területén . A védvonalak egy igen jolentős részo nem felelt mog az akkori előírásoknak. A keretterv ennek meofelelően, összességében 284,444 km vizügvi ós 15,007 km városi kozelésba tartozó fővédvonal orősirésut vette torvbo, /: f.egjegyzendű Rég, hogy az akkor nyilvántartott 8 db nyárigátas öblözo'c nogorősité3Ót is tartalmazta a terv, cca 2G kn hosszban , 2.2. Kegvalósit ot t fej lesztések Az Igazgatóság területén, a kerettervi időszakban, a terveknek megfelelően, hatalmas arányú fejlesztések folytak. Isszességeben, mogorősitésro korült 253,572 km védvonal, ami nér.iilog kevosobb, mint az előirányzat és új védvonalépítés is történt, 11,541 km hosszban. A kerettervben előirányzott feladatokat az 19Gű-70-os évek árvizei, köztük az 1SG5. évi nagyárviz és az 1975 évi árviz tapasztalatai alapján, több helyon módosítani kellett. A fejlesztés súlypontja, a Duna jobb parti védvonal szigetközi szakaszának mogerősitéso mellett, a Rába alsó szakaszának megerősítése lett. Erőtoljas fejlesztósak folytak, a Rábca mindkét partján, a Kosoni Duna jobb partján és a Harcai mentén. Kisobb fejlesztések voltak, a Rába középső szakaszán, a Lajta és a Répceárapa3ztó mentén. A fejlesztési időszakban, nemcsak a batervazett munkálatok módosultak jelentősön, módosulás következett bo az árvízmentesítés célját illctőon is.
