A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

A fő cél tehát, - a meglévő védvonalak megerősítése - nogmaradt ugyan, de egyes területeknél nás megítélés került előtérbe. A Lajta mentén, - a gyakori árvizi elöntések elkerülése érdekében - a két Lajta közét az OVH szükségtározónak nyilvánította. 1SC5. évi árvizi tapasztalatok alapján, több helyen betöltésezést hajtottak végre. így korült sor új töltések építésére a Répceárapasztó jobb partján, a Rábca bal partján, a Sokoróaljai Dakonyér mindkét partján /Karcai jobb part/, [•.ég az árviz alatt két új körtöltés épült Győr város védelmére /Révfalu és Likócs/. lajtai területekhez hasonlóan, szükségtározók kijelölésére került sor, a Rába mentén is. Az OVH a Rába mindkét partján, a Répceárapasztó felett .-Sárvárig terjedő területeket szükségtározónak jelölte ki. jelentőségüknél fogva, külön ki kell emelni, a győri védvonalak erüsitését. A városi védvonalak Kormányhatározattal, 1969. január 1.-től kerültek az Igazgatóság kezelésébe. követőén tanulmányterv, majd 1975-ben beruházási prog\ ram és kiviteli terv készült a meglévő védvonalak erőoitésure. i\ kivitel 197G-ban indult meg és 1980-ig zavartalanul folyt, az eredeti terveknek megfelelően, amikor is a vonalas wellegü fejlesztés helyett, más alapokról kiindulva, új irányt vett c fejlesztés. A fejlesztés alapelveiről, a következő fejezetben lesz szó. , 2.Ö. ••

" Ircz^atóscG árvízvédelmi helyzete lSGO-ban vázolt nagyarányú fejlesztések eredményeként alakult ki, cz Igazgatóság jelenlegi árvízvédelmi helyzete, mintegy kiindulási alapot szolgáltatva egy újabb hosszútávú terv elkészítéséhez . .\z Igazgatóság területének egy igen jelentős része, a működési terület 2G,S ,

r

g-a ártérnek minősül, ami közelitőleg az országos átlagnak felel mer. / L.: 2. sz. ábra. / 276