A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

Áthelyezték Győrben a Rábca torkolatát is, s ezzel a körtöltések folytonoo védvonellá épültek ki. 19GC-ban mogépült a íiépco-árapasztó csatorna, amelynek colja a Rópce árvizeinek kinéráoa a Hanságból. Ha késve is, nog történt a Lajta szabályozósa. Egyedülálló módon, az árvizek levezetésére egy duzzasztót és két egyenlő vizD^állítóképcsoégü, majdnem egyenes medret építettek. /1S11-3C/ Kiépültök ceztergom várts vódolrai HÜvei io. A további munkálatok részletes ismertetése helyett, az 194009 évekig terjedő időozskról annyit kell o helyen r.iegeinliíeni, hogy az ártíiontQ3itÓ3i munkálatok egyre csökkenő ütőmben folytak ós alapvetően nem változtattak az ármentesítés helyzetén . Az 1940-es évek árvizei ráirányították a figyelmet arra, hogy az árrnentesitéseket tovább kell folytatni. Mégis az akkori lehetőségek között nen volt mód arra, hogy nagyobbszabású munkába kezdjünk. Az 1954. évi Szigetközi árvizkatasztrófa, majd az 1956 évi jeges árviz kellett ahhoz, hogy ráébressze az országot, a munkálatok további folytatásának szükségességére. Erősítési munkálatok kezdődtek a védelmi müvek több pontján. Szükségessé vált az ország ezen belül az Igazgatóság védelmi helyzetének felülvizsgálata. A fő cél az volt, hogy az ország teherbiró képességének megfelelően fokozzuk a gátak biztonságát. Ezt a célt szolgálta, az 19GG-ban kidolgozott Vízgazdálkodási Keretterv. 2. ÁRVIZMENTESITÉS 1960-1980 KDZOTT 2.1. Tervezett fejlesztések Az 1960 évi keretterv 20 évre meghatározta a fejlesztés irányát. A fő szemlélet* höngéüly, a meglévő védvonalak megerősítésén vált* 274