A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)

-árvízszintek esetén reálisan számolni kell hasonló árvizkatasztrófa bekövetkezésével. 2. A FEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI Rába folyó árvízvédelmi rendszerének fejlesztési lehetőségei alapjában véve az alábbiak lehetnek; - lefolyási viszonyok javitása, hullámtéri rendezések, - árvízvédelmi töltések erősitése, - árvizi hozamok csökkentése tározás útján. 2.1 A hullámtér rendezése Árvizi tapasztalatok alapján mondhatjuk, hogy a töltésezett szakaszon a hullámtéri benöttség az árhullám levonulásánál igen fontos tényező. A sürü aljnövényzet ugyanis önmagában is duzzasztást okoz és megfogja a viz által szállított uszadékot. Emiatt például 1965-ben a sitkei szűkületben /8l fkm/ 5-6 does duzzasztás keletkezett, ami elősegítette a töltések meghágását. Az 1965-ös árviz után a Vizügyi Igazgatóság a folyó mindkét partján a partmenti sávok növényzettől való megtisztítását kezdeményezte, melynek azonban megfelelő hatása nem volt a folyamatos fenntartás hiánya miatt. A hullámtéri aljnövényzet rendszeres eltávolítása sajnos nem megoldott, elsősorban azért mert rendkívül munkaigényes. A jó lefolyási viszonyokat biztositó hullámtéri fenntartás egyébként fejlett szervezettséget és az érdekeltek igen jó. együttműködését igényelné. A töltésezett - tehát a Sárvárig tartó - folyószakasz felett viszont a lefolyási viszonyok Javitása az árhullámkép torzulását, a csúcsvizhozam megnövekedését jelentené, ami a tölté262