A Magyar Hidrológiai Társaság IV. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Árvízvédelem (Győr, 1983. június 29-30.)
jsezett szakaszra nem kedvező. Mivel azonban a mederszabályozások a helyi érdekek miatt el nem kerülhetők, - erre példa az osztrák szabályozások már észrevehető árvizi hozamnövelő hatása - az árvizek kormányzása, sőt a szükséges mértékig történő visszatartása fontos szempont, amit vizsgálni ls kivánunk. A lefolyási viszonyok kérdéséhez tartozik e hullámteret keresztező utak és vasutak műtárgyainak áteresztőképessége is. Az utak és vasutak töltéseinek meghágás elleni védelmét megfelelő mütárcy méretekkel lehet biztosítani. Ezek áteresztőképességét általában a lehetőség szerint mindig javítják, mert a szükités veszélyhelyzeteket teremthet. A lefolyási viszonyok hatásának elemzése tehát rend|<ivül összetett vizsgálatokat kíván meg, melyeket a Rába esetében folyamatosan kell végezni. . Eddigi tapasztalatok és megfontolások alapján mondhatjuk, hogy a Rábán a hullámtéri benőttséget kivánatos lenne kedvezően befolyásolni, ugyanakkor a műtárgyak áteresztőképességénél az optimumra kell törekedni. 2.2 Töltések erősítése A töltéserősítés a Rába Árpás-Sárvár közötti 57 km-es szakaszon történhet; - az előirt mértékben történő kiépítésre, ami a mértékadó árvízszint és az 1,0 m-es magassági biztonság valamint a szükséges töltésszelvény kialakítását Jelenti, - valamilyen árvizi hozamhoz tartozó felszingörbe és magassági biztonság figyelembevétele alapján, amivel Jobban lehetne alkalmazkodni a hullámtéri viszonyokhoz, a morfológiai sajátosságokhoz és az esetleges árvizi szabályozási módokhoz. A Jelenlegi mértékadó árvízszinthez tartozó töltéserősítés kb. 1000 t'/s árvizi csúcsvizhozam biztonságos levezetését jelenti. Tározóval történő árvizi hozamok szabályozásának vizsgálata 261