A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Hévíznyerés és hévízgazdálkodás, gyógyvízhasznosítás (Debrecen, 1982. június 23-25.)

VARGA JÓZSEF: Hévízkút termeléstervezésének áramlástani vonatkozásai nem izotermikus csőtávvezetéki hévízszállításnál

zés általában olyan hévizelőfordulá3 esetén használatos, amikor a /tágabb értelemben vett/ rezervoár több réteget /vagy telepet/ foglal magába és a termelés is több kúton keresztül történik. A kúthálózattal kiváltott beavatkozás a rétegben nyomásgradiens létrehozásához és termeléshez vezet. Ennek során rugalmas tágulás következtében potenciális energiájánál fogva a kútba, illetve azon keresztül a felszinre, majd a zárt rendszer csővezetékén keresztül a felhasználási helyre áramlik a héviz. Tekintsük a rétegben kialakuló siksugaras»radiális áramlást kissé összenyomható folyadék /héviz + oldott gáz/ és - egyszerűség kedvéért - zárt tároló esetén. A kut termelékenységét a Darcy törvény és állandósult áramlás figyelembevételével a összefüggés adja, amelyben: q

w

n a felszinen mérhető térfogathozam (if/s) , h a rétegvastagság (m), k a kut rétegbeni gyűjtőterületének átlagos permeabilitása (cf), Ap a depresszió/ /•a kuttalp Ó3 a távoli "fakadási felszin" között létesitett nyomáskülönbség/ (Pa), a viz teleptérfogattényezője; arányszám, mely a felszinen 1 &

5 héviz rétegtérfogatára utal; 1-nél általában mindig nagyobb a kompresszibilis zsugorodást meghaladó hőtágulás és az oldott gáz hatása miatt, M

w a viz dinamikus viszkozitása /melyet az állapothatározókon kivül a sótartalom és az oldott gáz minősége é3 mennyisége határoz meg/, r és r pedig a rendszer geometriájából következően a G W külső gyűjtőterület /megcsapolt övezet/, illetve a termelő kut sugara (m). J = q

NV

n/-^P a termelékenységi mutató (n'/s/Pa) az egységnyi nyomáskülönbségre eső hozam. /A mértékegységek Darcy-egységek vagy Koherens SI egységek./ 2 N H k AP = J űp - 43 -