A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Hévíznyerés és hévízgazdálkodás, gyógyvízhasznosítás (Debrecen, 1982. június 23-25.)
VARGA JÓZSEF: Hévízkút termeléstervezésének áramlástani vonatkozásai nem izotermikus csőtávvezetéki hévízszállításnál
1.3 Hévízkút ban áramló fluidu- nyomásvált ozásának rövid .jellemzése A kivánt /illetve optimálisan kitermelhető/ vizhozam az 1.2 pontban tárgyaltak szerint egy meghatározott mértékű depreszszió létesitésével biztositható: AP = P ± - P w f /2/ ahol p i rétegnyomás, pedig a termelési kuttalpnyomás. A függőleges áramlás során a héviz nyomásenergiája a termelőcsőben rohamosan csökken és az áramlás a geotermikus gradiens és a termikus veszteségek miatt eközben politrópikus. Bonyolitja a helyzetet, hogy a termelőcső felső szakaszán - adott hőmérséklethez tartozó telitettségi nyomás alatt - megindul a diszperz gázkiválás és az áramlás kétfázisú lesz. Gyakran a sótartalommal és a gázkiválással korrelálható mértékben létrejön a sókiválás is. Utóbbi jelenség vizsgálatától eltekintünk, illetve a zárt rendszerű mágneses vagy vegyszeres /NA1CO, stb./ vizkezelés hatékony alkalmazhatóságát feltételezzük. 1.3.1 Bgvfázisu áramlás a kutban_ A telitettségi nyomás feletti egyfázisú tartományban az áramló héviz nyomásegyensulya a következő: Pwf ptg psl — - — = hj + - /3/ 'wk s - 'wk « Ävk 6 A /3/ összefüggésben p w^ a /2/-ből már ismert mennyiség (Pa), ^wk a z áramló fluidum átlagsűrűsége (kg/E 1), p t a termelőcsőben a gázkiválás helyén uralkodó nyomás (Pa) , h^ az egyfázisú vertikális áramlási szelvény hossza (m), p s^ a súrlódási nyomásveszteség (Pa), amely ismert módon számitható: - 44 -
