A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Mezőgazdálkodási vízgazdálkodás (Debrecen, 1982. június 23-25.)

ZEMPLÉNYI ZOLTÁN: A hazai és külföldi mezőgazdasági vízgazdálkodási tervezési tevékenységeink kapcsolata

latok / pl. társ tervezők/ ős a kereskedelmi kapcso­latok / pl.' export-vállalatok, bankok, stb/ - a nemzetközi kapcsolatok, Ezek szintán műszaki és kereskedelmi kapcsolatokra oszlanak, de itt további kapcsolati szféraként je­lentkezik a nemzetközi politika ős diplomácia. A tervezési munka létrejöttét és kimenetelét természetesen nemcsak az befolyásolja, hogy a munka keretei"; szolgáló szer­vezet hogyan van felápitve, hanem az is, hogy ennek egyes ele­mei külön-külön, majd összhatásban az egész, hogyan funkcionál. A vállalaton belüli szervezet vonatkozásában az export terve­zési munkák legeslegelső tapasztalata az, hogy az export m n­kák sokkal nagyobb rugalmasságot követelnek meg a vállalati szervezettől, mint a hazai munkák. Ennek fő okai: az export tervezési ajánlatok realizálódása kiszámíthatatlan; a munkák volumene rendszerint nagy és határidejük rövid; és vógül: viszonylag csekély az export munkákban jártas tervezők aránya a vállalat teljes létszámához képest, igy o csúcsterhelések nehezebben vezethetők le. 3. A külföldi tervezési munkához szüksége'.' tudás forrásai ílost visszatérünk a TUDÁS kérdéséhez, mert, amint azt koráb­ban igőrtük, részletesen csak ezzel foglalkozunk. E tanulmány .sarkalatos tétele kiván lenni, hogy - általában, és a munkameg­osztásban elfoglalt helye következtében - a tervező nem terme­li a tudást, csak elsajátitja és felhasználja azt. A TUDÁS kia­lakításának valamennyi, korábban felsorolt pontjában, kivéve a személyes tapasztalatok felhalmozását, a tervező passzív sze­repet játszik. Kivételek lehetnek, de a kivételek azáltal, hogy élesebbé teszik az érvényességi határokat, erősitik a szabályt. A tervező általában azt mondja: azért tartjuk a tu­- 106 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom