A Magyar Hidrológiai Társaság III. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Mezőgazdálkodási vízgazdálkodás (Debrecen, 1982. június 23-25.)

ZEMPLÉNYI ZOLTÁN: A hazai és külföldi mezőgazdasági vízgazdálkodási tervezési tevékenységeink kapcsolata

dósokat, ez akadémikusokat és a kutatókat, hogy a tudás anyagát feltárják és a szakmák számára felhasználhatóvá tegyék. A tervezők tehát azt várják, hogy a jelzett szaktudósok könyveikben, cikkeikben, tanulmányaikban, előadásaikban adjí.k közre azokat a plusz ismereteket i_s, amelyek a külföldi munkákhoz szükségesek. Tehát azt szeretnék, ha minden ugyanúgy lenne, mint a hazai munkáknál szükséges isneretanyagok esetében. Itt természetesen jelenttezik egy ellentmondás, vogy legalább is jelentős nehézség. Ez abban áll, hogy a külföldi munkákra vonatkozó extra ismeretek és tapasztalatok leginkább a gyakorlati szakembereknél - tervezőknél és kivitelezőknél - gyülekeznek és mégis a háttárban / s rendszerint itthon/ maradó tudósoktól várnánk el azt, hogy mutassák ez utat. Pedig más megoldás nincsen. A gyakorlat embereitől - kivételek lehetnek, de kivételekre alapozni nem lehet - nem várható el, hogy ismereteket összefoglaljanak és általános szintre emeljenek, ílom ez a feladatuk ós nem erre vannak felkészülve. A nehézséogel tehát szembB kell nézni és meg kell oldani. 4. A külföldi tervezési munkákhoz szükséges többlet-ismeretek .1 ellemzós

e. Induljunk ki talán abból a kérdésből, hogy milyen fő osztályokba sorolhatók a hazai tervezés és a külföldi tervesás feltételeinek különbségei. Fölvetjük egy ilyen osztályozás lehetőségét: a külföldi tervezési munka újszerű isneretanyaookat követelhet, mert: - A project tervezését érintő természeti adottságok mások. - Mások a - tervezéshez szükséges - előmunkálati módszerek és körülmények. - Eltérőek a megkivánt tervezési módszerek. - 107 -