A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése VI. kötet, Balneológia – Balneotechnika (Pécs, 1981. július 1-2.)

ÁKOSHEGYI GYÖRGY: Uszodák fejlesztésének műszaki és gazdasági kérdései

Ezért nem vitás, hogy a vizforgatás gazdasági és egészségügyi szempontból egyaránt az egyetlen megfelelő megoldás és néhány év alatt a vizforgató berendezés ára megtérül. Mégis azt tapasztalhatjuk, hogy a régi medencék átépitése alig halad. Miért? Csak gazdasági oka van, vagy más is? 1.1. Vasbet£n_mjed£n£ék Nézzük először a kérdés műszaki oldalát. A régi uszodák legnagyobb része monolit vasbeton szerkezetű, esetenként falazott medencékkel is találkozhatunk. A megfelelő hatásfokú viztisztitás eléréséhez hidraulikailag jól kialakitott medence szükséges. Ez csak számos viz bevezető és elvezető nyilás kialakításával lehetséges. Kérdés, hogy egy meglévő medencébe ezek hogyan alakithatók ki. A medencefal átfúrása a csatlakozási pontokon a legkézenfekvőbb megoldás, de kétséges, hogy a régi szerkezet megfúrása és a medence perem elkerülhetetlen átalakitása után a vizzáróság biztositható betonozással, ezért a medence újraszigetelése válik szükségessé. Következő probléma a burkolat és az ezzel kapcsolatos méret kérdése. A régi medencék vagy simitott betonfelülettel készültek, amit időnként lemeszeltek, vagy "hézagmentesen" felrakott loxlo cm-es kőagyag lapokkal burkolták. Mind a két megoldás kifogásolható üzemeltetési és esztétikai szempontból. A "hézag nélkül" rakott kőagyag lapok között változó méretű 1-3 mm-es rések vannak a nagy gyártási tűrések miatt, amibe a baktériumok jól megtelepszenek. Ezen kivül a viz a réseken beszivárogva a lapok mögött kikezdi a betont, és ezt csak akkor vesszük észre, amikor már nagyobb felületeken leválik a burkolat. Ez a veszély nyitott medencéknél fokozottan fennáll, tekintettel a téli fagyra. Ezért, ha egy medencét vizforgatásra átállitunk, akkor a burkolatát nyitott hézaggal rakott mázas kerámia lapokból kell kialakitani. A nyitott hézagot műanyag hézagoló anyaggal kell kitölteni, amivel elérhető a burkolat tökéletes zárása. A burkolat szerkezeti vastagsága a betonfelületeken kb. 4 cm. Ezért egy úszómedencénél - ahol a hosszméret tűrése 1+2 cm a versenyszabályok miatt - komoly gondot okozhat az uj burkolat elhelyezése. Ha szigetelést is kell késziteni, akkor az üzemeltetőnek választania kell: vagy lo-2o cm méretkülönbség miatt nem lesz alkalmas a medence versenyek rendezésére, vagy jelentős munka ráforditással a szerkezetet is érintő átalakítással blztositja a szabályos hosszat. 1.2. Fém j|s_müanyag_m£den.£ék Régi medencék korszerűsítésekor alkalmazott megoldás a fémből vagy műanyagból készült bélés is. Ez azt jelenti, hogy t.k. egy megfelelő felületü uj mdencét épitünk, aminek statikai vázát a régi medence képezi. Nagy előnye, hogy nem kell a régi vasbeton szerkezetbe vízzáró csatlakozásokat kialakitani. A létező számos megoldás közül kiemelem az aluminium medencét és az üvegszál erősitésü poliészter bélést. A lágy műanyag fólia mint medence bélés régóta ismert, és hazánkban is alkalmazott megoldás. Gondot jelent azonban, hogy a fólia könnyen sérül, és a szivárgási helyek is nehezen találhatók meg, ezért nem javaslom, nagyon kedvező kivitelezési költsége ellenére sem, nagyforgalmu uszodákban. 16