A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése VI. kötet, Balneológia – Balneotechnika (Pécs, 1981. július 1-2.)

ÁKOSHEGYI GYÖRGY: Uszodák fejlesztésének műszaki és gazdasági kérdései

Aluminium lemezből helyszíni hegesztéssel a régi szerkezethez jól illeszthető bélés készülhet. A viz be- és elvezetések csatlakoztatása szintén hegesztéssel könnyen kialakíthatók. A medence peremkialakitása szabadon választható, az e­setlegesen szükségessé váló javítások gyorsan, műszaki nehézség nélkül elvé­gezhetők. Hazai gyártási és szerelési kapacitásra hamarosan számítani lehet. Az üvegszálas poliészter bélések igen időállóak és kiválóan kezelhető felüle­tet adnak. A megoldás problémája, hogy az egyes elemeket nagy pontosságai elő­regyártásban kell biztosítani, a szerelést igen gondosan kell végezni. Az üze­meltetés közben keletkező esetleges sérülések könnyen javíthatók. Bár hazánk­ban számos üzem foglalkozik üvegszálas poliészterrel, medence eddig csak egé­szen kis méretekben készült. Erre a megoldásra egyenlőre csak külföldi példák vannak. 1.3. Géj3észj3tj_ üzemel te té£ A vizforgatás bevezetésekor gondoskodni kell a szűrőtartályok és a gépészeti berendezések elhelyezéséről is. /A tartályok megfelelő hőszigeteléssel ellát­va a szabadban íb elhelyezhetők, de ezt lehetőleg kerülni kell./ A külföldi berendezések kisebb helyet igényelnek és automatikus üzenni is ren­delhető. Drágák és devizaigényesek. A magyar berendezések teljesítménye és viz­minősége kifogástalan, ezért nagyobb helyigénye ellenére előnybe kell részesí­teni. Előrelépést jelent az, hogy külföldi licenc alapján meginduló gyártással a hazai választék bővül. A gépés'zterek kialakítása és a technológia kiválasztása a helyi adottságoktól függ. Pl. gáz klórozást csak ott lehet alkalmazni, ahol a klórozó helyiség te­repszinten ugy helyezhető el, hogy a közforgalmú helyektől biztonságos távol­ságban legyen. A medenceviz hőntartásáról is gondoskodni kell. Ez legtöbbször kazánház bővítést, vagy létesítést igényel. Nagyon fontos azt is előre figyelembe venni, hogy egy vizforgatós medencét sok­kal hosszabb üzemidővel nagyobb terheléssel lehet igénybe venni. Nem tekinthet­jük gazdaságos üzemelésnek az 1 műszakos használatot. Ezzel együtt jár a szemé­lyi feltételek változása. A vizforgató berendezés üzemeltetéséhez jól képzett szakemberre van szükség. Kisebb uszodákban és főleg vidéken, a töltő-üritő rendszerű medencék mellett csak úszómester és takarító van nyitvatartási, illet­ve takarítási időben. Ezzel szemben vizforgatás esetén napi kb. 14 órai nyitva­tartás mellett 3 műszakos gépészszolgálat szükséges, ami-figyelembe véve a sza­badságolást és szabadnapokat - 4 fő gépész beállítását jelenti. Ezek voltak a legfontosabb műszaki és üzaneltetési szempontok, és lényegében az átalakítás és üzemelés költségeit is ezek határozzék meg. A medence építészeti átalakítása, valamint a gépészet miatt szükségessé váló átalakítások, esetleg gépház épités költségei többszöröse lehet a vizforgató berendezés költségének. Ezért az uszodákat üzemeltető vállalatok és intézmények sok esetben- ha nem nagyon drága a viz - inkább vállalják a már évek óta betervezett vízdíjakat, mint az átállást korszerűbb üzemelésre. Sokszor problémát jelent a beruházási és felújítási összeg megszerzése is. 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom