A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése VI. kötet, Balneológia – Balneotechnika (Pécs, 1981. július 1-2.)

ÁKOSHEGYI GYÖRGY: Uszodák fejlesztésének műszaki és gazdasági kérdései

USZODÁK FEJLESZTÉSÉNEK MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGI KÉRDÉSEI Ákoshegyi György Nemzeti Sportuszoda Budapest Az uszodák fejlesztésének és korszerűsítésének célja a magasabb szinvonalu szolgáltatás, a gazdaságosabb Üzemelés legyen. Az üzemeltetési költségek nálunk és külföldön egyaránt meredekebben emelkednek mint a bevételek. A költségek emelkedése a viz és energia árak emeléséből és a fenntartási, felújítási költségek emelkedéséből adódnak. Ezért fejlesztésről csak akkor beszélhetünk, ha a tett intézkedések nyomán az uszoda gazdaságossága javul, miközben a szolgáltatások szinvonala emelkedik. Magyarországon, és elsősorban Budapesten a fürdőkultúra a török, sőt a római időkig nyúlik vissza» £ fürdők elsősorban gyógyítási és tisztálkodási célokat szolgáltak, társasági, szórakozási jelentőségük is közismert. A mai értelembe vett uszodák a mult század második felében kezdtek épülni. A városiasodó életmód miatt a sport, és különösen az uszás felé terelődött a figyelem. Ennek eredménye a versenyuszodák megjelenése. Az ország első fedett versenyuszodája a Nemzeti Sportuszoda - mai nevén Hajós Alfréd Sportuszoda 193o-ban épült. Az uszodák épülését segitette hazánk gazdag héviz kincse, de ez volt az egyik oka is annak, hogy olyan későn kezdtünk el foglalkozni az uszodai víztisztítással. Az olcsó meleg viz rendelkezésre állt és ezért kizárólag töltő-Uritő rendszerű úszómedencéket terveztek. Érdekesség képpen említem meg, hogy a Komjádi uszoda 197o-ben elkészült terveiben sem szerepelt vizforgató berendezés. Már az épület alapozásán dolgoztak, amikor 1972-ben áttervezték az uszodát vizforgatásra. 1. Vlzforgatás bevezetése A 6o-as évek második felében kezdett megváltozni az uszodákkal kapcsolatos tervezői üzemeltetői szemlélet. Rá kellett ébredni, hogy sem a héviz kincs, sem a tiszta ivóvíz nem korlátlan mennyiségű. Az egyre növekvő vizigényt már csak jól megtervezett szigorú vízgazdálkodással lehet kielégíteni. Nem sok idő telt el és mindenki belátta, az egyetlen megoldás a vizforgató berendezéssel ellátott uszoda. Ezért ma a legfontosabb feladat a töltő-Uritő rendszerű medencék átalakitása vizforgatásra. Nézzünk egy budapesti példát: egy 5o x 21 m-es medence évi vízfelhasználása 325.ooo m^, ennek vizköltsége 1.95o.ooo Ft. Ugyanez a medence vizforgatással 21.5oo m^ vizet igényel, és az összes költség -viz, elektromos, hő és vegyszer - 7o5.74o Ft. Azaz, évenként a megtakarítás 3o3.5oo m' viz, és 1.244.26o Ft. A megtakarítás mellett nagyon hangsúlyozni kell, hogy a vizforgatás medencék bakteorológiai állapota összehasonlíthatatlanul jobb. A szabvány is sokkal szigorúbb egészségügyi követelményeket támaszt vele szemben. 15