A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése VI. kötet, Balneológia – Balneotechnika (Pécs, 1981. július 1-2.)

BORSZÉKI BÉLA: Palackozott ásványvizek és gyógyvizek szerepe a gyógyászatban és az ivóvízellátásban

soha semmilyen célra nem használták, Mesterséges uton nem tisztították s n biológiai vízigény kielégítésére azért a legalkálmaaabb, mert nemcsak oltja a szomjúságot, hanem üditő hatása is van. Ezek után tisztázni kell még néhány problémát. Hogyan definiáljuk az italként fogyasztott természetes vizeket ? Elég-e, ha csak egyszerűen ásványvízről vagy gyógyvízről beszélünk ? Mint már emiitettük, a különböző nyugateurópai országok között is vita ven e körül. A franciák nem húznak él'

ß határt atekintetbon, hoiy milyen ásványi anyag mennyiség az, amitől az ásványvíz ásványvíz lesz. A német nyelvterületen / NüZli, Üvejc, Ausztria / looo mg/l ásványi anya;

1; tartalom az a minimum, ami felett a vizet ásványvíznek lehet tekinteni. A franciák o természetes forrás vizét másként Ítélik meg, mint a mesterséges uton kutakból nyert vizet; más nyugateurópai országok tudomásul veszik, hogy az ásványvizek legtöbbjét mesterséges uton hozzák a felczinre.Természetesen folytathatnánk az ellentéteket. Véleményünk szerint ugy a hazai, mint a nemzetközi szemléletet meg kell változtatni. Az italként fogyasztott természetes eredetű vizeket nőg,/ kategóriába kell sorolni: ásványvizre, pyógyásványvizre, üditővizre és gyógyvízre. Az ásványví

z olyan felszín alatti, védett vis-, t troló rétegből fel tőrt, vagy nyert,természeténél fogva tiszta, mikrobiológiai és kómir.i ; zempontból ártalmatlan, nagy élvezeti értékű víz, amelyben évoa átlagértékben az oldott ásványi anyag tartalom az looo mg/l -t eléri vagy azt meghaladja. A F,.y61• yágvóny vi z olyau ásványvíz, amely oldott ásvnnyianyag tartal 'ától függetlenül olyan alkatrészeket is tartalmaz, amely gyógyhatású lehet és emiatt itelk'-nt történő fogyasztása esetleg korlátozott. Az iiditővi

z olyan felszín alatti védett víztároló rétegből feltárt, vagy nyert, természeténél fogva tiszta, mikrobiológiai éa kémiai szempontból ártalmatlan viz, sanely földtani eredetétől függően az általánosan használt - általában közműhálózatból származó - víztől eltérő összetételű és különösen üditő hatású, amely azonban az ásványvíz vagy gyógyásványviz kategóriának egyéb vonatkozásban nem felel meg. A r.vógyvi

z olyan felszín alatti víztároló rétegből feltárt vagy nyert, mikrobiológiai és kémiai szempontból ártalmatlan víz, amely oldott ásványianyag, vagy gáztartalma következtében - mennyiségét vagy összetételét tekintve - gyógyhatású, amely azonban r. biológiai vízigény kielégítésére nem alkalmas. A gyógyvíz és ásványvíz mellett két, látszólag eddig nem ismert viz-kategóriát is elsoroltunk: a gyógyásványvizet é3 az üditővizet. Ugy gondoljuk, hogy ehhez a két fogaloTameghatározáshoz néhány kiegészítést kell tenni. A gyógyásványviz kategória régebben is létezett, csak nem neveztük ezen a néven. Az ásványvíz régebbi fogalommeghatározásának második fele igy hangzott: " oldott anyag tartalomtól függetlenül ásványviz az a viz is, amely az elismert ásványvizek inőségi követélményeiben szereplő, egyes alkotórészekre vonatkozó határértékeket eléri v meghaladja." Ilyen anyagok a szabad szénsav, a brom, a jod, a fluor, a 138