A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése VI. kötet, Balneológia – Balneotechnika (Pécs, 1981. július 1-2.)
BORSZÉKI BÉLA: Palackozott ásványvizek és gyógyvizek szerepe a gyógyászatban és az ivóvízellátásban
motakovasav, a rádium, stb. Általában ezek a vizek a biológiai vizigény kielégítését szolgáljak, de mivel c-yan alkotórészeket is tartalmaznak, 8nelytől a viz gyógyhatású lehet, bizonyos korcsoportok, vagy betegségben szenvedők részére fogyasztásukat esetleg korlátozni kell. A margitszigeti Magda II. fúrás vizét, amelyet "Kristályvíz" néven hoznak kereskedelmi forgalomba, nagy fluortartalma miatt kisgyermekek részére csak korlátozott mennyiségben - kb. napi 0.5 liter - ajánlatos italként adni, mert ebben a korban a túlzott fluor-fogyasztás tönkreteheti a fogzománcot, napi 3-5 dl viszont éppen ebben a korban hasznos a fogzománc kialakulásánál. Ilyen mennyiségben való fogyasztása kisgyermekeknél kifejezetten kívánatos. Az olyan viz, amelyben a szulfát vagy kalciumszulfát a 600 mg/l -t meghaladja, még fogyasztható frissítő italként, de érzékenyebb szervezeteknél ez a viz hashajtó hatású lehet. Ha tehát ilyen vizet hoznak kereskedelmi forgalomba, jelezni kell a laxativ hatást. Mi az alapvető különbség ezek szerint a gyógyásványvíz és a gyógyvíz között ? A gyógyásványvizet elsősorban a biológiai vizigény kielégítése, üdítő hatása miatt, italként isszuk, szükség esetén azonban korlátozni kell a fogyasztását; a gyógyvir solia nem szolgál szomjúság oltásra, üditésre. Fogyasztása kifejezetten a prevenciót vagy gyógyítást szolgálja. itz "üditőviz" ha nem is ezen a néven, de Buropában mindenütt megtalálható, s mindenütt az "ásványvíz" kategóriába sorolják. A franciák - mint már emiitettük - nem húznak alsó összetételi határértékot az ásványviz meghatározásnál. A németek viszont ásványi anyagokban szegény vízként hozzák forgalomba az ilyen vizeket. Az üditőviz csu pán az ósványianyag mennyiségében különbözik az ásványvíztől, de ez a viz is termés, biténél fogva tiszta, különösen üditő hatású. Az italként fogyasztott gyógyvizek, gyógyásványvizek, ásványvizek és üditővizek ilyen módon történő kategorizálása természetesen azt is jelenti, hogy vizeinket ennek szellemében ét kell értékelni. Nyilvánvaló, hogy ezek szerint lenne néhány vizünk,amely átkerülne a gyógyvíz kategóriából a gyógyásványviz kategóriába /pl. a Parádi ceevice /, más vizeket esetleg az ásványvíz kategóriából kellene a gyógyásvány viz kategóriába sorolni / például a gyógyvíznek minősített, de ásványvízként forgalomba hozott margitszigeti "Kristályvíz" /. Uzeretnénk hangsúlyozni, hogy a biológiai vizigény kielégítése céljából fogyasztott gyógyásvány viz, ásványvíz és üditőviz között nem lenne célszerű minőségi különbséget tenni. Mindhárom vizkategóriába tartozó viz alapvető tulajdonsága az, hogy természetinél fogva tiszta , olyan viz, amelyet egyéb célra még nem használtak, sem biológiai cem kémiai uton nem tisztítottak, amely - mint már emiitettük - nemcs&k a szomjúság oltás fiziológiai funkcióját tölti be, hanem annak élvezetét is biztosítja. yelh'u-.znflt irodalom: /l/ Török József: A két magyarhaza első rangú gyógyvizei es fürdointezetei 1859« /2/ Lengyel Dániel: Fürdői-zsebkönyv Pest 1853139