A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése VI. kötet, Balneológia – Balneotechnika (Pécs, 1981. július 1-2.)

BORSZÉKI BÉLA: Palackozott ásványvizek és gyógyvizek szerepe a gyógyászatban és az ivóvízellátásban

motakovasav, a rádium, stb. Általában ezek a vizek a biológiai vizigény kielégítését szolgáljak, de mivel c-yan alkotórészeket is tartalmaznak, 8nelytől a viz gyógyhatású lehet, bizonyos korcsoportok, vagy betegségben szenvedők részére fogyasztásukat eset­leg korlátozni kell. A margitszigeti Magda II. fúrás vizét, amelyet "Kristályvíz" né­ven hoznak kereskedelmi forgalomba, nagy fluortartalma miatt kisgyermekek részére csak korlátozott mennyiségben - kb. napi 0.5 liter - ajánlatos italként adni, mert ebben a korban a túlzott fluor-fogyasztás tönkreteheti a fogzománcot, napi 3-5 dl viszont éppen ebben a korban hasznos a fogzománc kialakulásánál. Ilyen mennyiségben való fo­gyasztása kisgyermekeknél kifejezetten kívánatos. Az olyan viz, amelyben a szulfát vagy kalciumszulfát a 600 mg/l -t meghaladja, még fogyasztható frissítő italként, de érzékenyebb szervezeteknél ez a viz hashajtó hatá­sú lehet. Ha tehát ilyen vizet hoznak kereskedelmi forgalomba, jelezni kell a laxativ hatást. Mi az alapvető különbség ezek szerint a gyógyásványvíz és a gyógyvíz között ? A gyógyásványvizet elsősorban a biológiai vizigény kielégítése, üdítő hatása miatt, italként isszuk, szükség esetén azonban korlátozni kell a fogyasztását; a gyógyvir solia nem szolgál szomjúság oltásra, üditésre. Fogyasztása kifejezetten a prevenciót vagy gyógyítást szolgálja. itz "üditőviz" ha nem is ezen a néven, de Buropában mindenütt megtalálható, s minde­nütt az "ásványvíz" kategóriába sorolják. A franciák - mint már emiitettük - nem húz­nak alsó összetételi határértékot az ásványviz meghatározásnál. A németek viszont ás­ványi anyagokban szegény vízként hozzák forgalomba az ilyen vizeket. Az üditőviz csu pán az ósványianyag mennyiségében különbözik az ásványvíztől, de ez a viz is termés, bi­ténél fogva tiszta, különösen üditő hatású. Az italként fogyasztott gyógyvizek, gyógyásványvizek, ásványvizek és üditővizek ilyen módon történő kategorizálása természetesen azt is jelenti, hogy vizeinket ennek szel­lemében ét kell értékelni. Nyilvánvaló, hogy ezek szerint lenne néhány vizünk,amely át­kerülne a gyógyvíz kategóriából a gyógyásványviz kategóriába /pl. a Parádi ceevice /, más vizeket esetleg az ásványvíz kategóriából kellene a gyógyásvány viz kategóriába so­rolni / például a gyógyvíznek minősített, de ásványvízként forgalomba hozott margitszi­geti "Kristályvíz" /. Uzeretnénk hangsúlyozni, hogy a biológiai vizigény kielégítése céljából fogyasztott gyógyásvány viz, ásványvíz és üditőviz között nem lenne célszerű minőségi különbséget tenni. Mindhárom vizkategóriába tartozó viz alapvető tulajdonsága az, hogy természe­tinél fogva tiszta , olyan viz, amelyet egyéb célra még nem használtak, sem biológi­ai cem kémiai uton nem tisztítottak, amely - mint már emiitettük - nemcs&k a szom­júság oltás fiziológiai funkcióját tölti be, hanem annak élvezetét is biztosítja. yelh'u-.znflt irodalom: /l/ Török József: A két magyarhaza első rangú gyógyvizei es fürdointezetei 1859« /2/ Lengyel Dániel: Fürdői-zsebkönyv Pest 1853­139

Next

/
Oldalképek
Tartalom