A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése IV. kötet, Regionális vízellátás, víztisztítás (Pécs, 1981. július 1-2.)
ENDREY GYULA: A metángáz eltávolításához kapcsolódó vízminőségi kérdések és a gáztalanítási és vastalanítási eljárások kapcsolata
vitt baktériumoknak tulajdonítani. Sok esetben ez valóban igy is van. Nem gondolunk azonban arra, - és erre szeretnék rámutatni, - hogy biológiai szennyeződés nemcsak a gáztalanitásnál bevitt levegővel érheti a vizet , hanem - a kut helytelen kiképzése, vagy üzemeltetése következtében - a környező felszínről beszivárgó vagy becsurgó csapadék, vagy talajvíz révén is! És ez a szennyeződés a súlyosabb, mind az élőlények fajait, mind a fertőtlenitési műveletekkel szembeni ellenállóképesBégűket tekintve! 2.2. Víz k émiai jellegű változások Teljesen csíramentes levegő használata esetén ÍB fellépnének azok a másodlagos hatások, melyek azzal a ténnyel függnek össze, hogy a levegőztetéssel megváltoztatjuk a viz eredeti oxigénháztartását, azaz az eredetileg oldott oxigént nem tartalmazó vizet oxigénnel /levegővel/ telitjük. A másodlagos hatás általában igen látványosan, a viz sárgás szineződésében és barnás-vörös csapadék képződésében, megzavarodásban jelentkezik. Lényegében véve a vizben oldott vas oxidációjáról és a vas III. - hidroxid csapadék képződéséről van szó, ami igen gyakori, hiszen mélységi vízkészletünk közel 90 ?£-ban az MSz 45o/l-78 szerint "megfelelő" - Fe = max. o,2 mg/l mennyiségnél több vasat tartalmaz - pontosabban Országosan 87 $-ban, a Tiszántúlon 89 $-ban. /6/ /l/ A vastartalom miatt jelentkező másodlagos hatással gyakorlatilag majdnem minden esetben számolni kell! - tehát nem elegendő pusztán a viz gáztalanitásáról gondoskodni. A baj ilyen esetekben jelentkezik, ugyanis a vashidroxid a legkönnyebb fajsúlyú csapadékok közé tartozik - víztartalomtól függően = 1,03 1,3 - víztartalmát nagyon nehezen adja le, és amennyiben a meglevegőztetett vizet "magára hagyjuk" - azaz a csapadék pelyhesitéséről valamilyen ismert módon nem gondoskodunk, a vashidroxid csapadék kolloid és szuszpendált állapotban marad, s 6o-7o ^-a gyakorlatilag határtalan ideig lebeg a vizben /4/ /5/ kisebb /max. o,5 mg/l/ vastartalmú viz - kezelés nélkül! - többnyire csak időszakosan okoz zavaroB "dugó"-kat, de a gáztalanitásnál szükségszerűen elindított oxidációval a szineződést és zavarosodást gyakorlatilag már o,2 mg/l vastartalomtól kezdve - akarva, nem akarva - állandósítjuk. A gáztalanitott viz elszíneződésének és megzavarosodásának leggyakoribb ée legelterjedtebb oka a viz vastartalma. Lehetnek még további vagy egyéb okok is, - mint pl. bizonyos szerves anyagok oxidációjából, vagy a mész-szénsav egyensúly megbomlásából származó csapadékképződés, - de ezek inkább egyedi eseteknek tekinthetők, 8 messze nem olyan elterjedtek és jellemzők. A másodlagos hatások együttes jelentkezése, vagy egyéb beavatkozás /pl. fertőtlenítés/ tovább súlyosbíthatják a helyzetet, de ezek már tulajdonképpen "harmadlagos" hatások, s a legtöbb esetben a másodlagos hatások megelőzésével, vagy kiküszöbölésével ezek már nem lépnek fel, igy dolgozatom további részében a 2.1. és ezen 2.2. pont szerinti leggyakoribb és legjellemzőbb másodlagos hatások okozta kérdések megoldá48
