A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Árvízvédelem – Belvízvédelem (Pécs, 1981. július 1-2.)
2.1. A hidraulikai vizsgálat módszere A hidraulikai vizsgálat alapvető feltétele,hogy rendelkezésre álljanak a meder vízszállító képességét meghatározó tényezők. Mivel a Tiszán nem álltak rendelkezésre az érdességi tényezők, ezért azokat mért felszingörbe sorozatból állítottuk elő fokozatos közelítéssel. Geodéziai felvétel és a légi felvételek kiértékelésével megállapítottuk minden VO. szelvényben az árvízvédelmi töltések között a terep benőttségét. Egy-egy ker sztszelvényt az érdességi jellemzők szerint legfeljebb öt részre osztottunk fel. 597 rf/sec vízhozam mellett előállítottuk fokozatos közelítéssel a főmeder,majd árvízi / 1750 mYs./ vizhozam mellett a hullámterek érdességi tényezőjét. Jellemzésül néhány érdességi tényező a Tisza medréről és hullámteréről! főmeder: 0,025-0,035i szántó:0,05-0,07;cserje:0,07-0,09;erdő: 0,13-0,17. A vizsgálat következő részében megállapítottunk néhány jellemző vízállás,- vizhozam párt, melyekre majd az egyes nyárigátak duzzasztó hatását vizsgáltuk. Részletes vizsgálatainkat 1750 nf/sec, 2500 nf/sec és 3000m'/seo-os vízhozamok feltételezésével folytattuk. A hidraulikai vizsgálatokat számitógéppel végeztük el. A számításokhoz felhasználtuk a Vízgazdálkodási Intézet Számítástechnikai Irodájának Vízfolyások Hidraulikai méretezésére készült PVMER jelű könyvtári programját. A programot át kellett alakítani mert algoritmusa nem tudta kezelni a hullámtér átlagos terepszintjének közelébe eső vízmagasságokat. A számításokhoz meg kellett adni a keresztszelvények koordinátáit, a vízhozamokat a legalsó szelvény vízszintjeit és a meder érdességek tetszés szerinti variációját. Eredményként a gép szolgáltatta a különböző vizhozam, kezdeti vizszint párokra a felszingörbe adatait, a vízállást és vízsebességet keresztszelvényenként. A gép minden megadott érdességi kombinációra elvégzi ezeket a számításokat. A számitások eredményei lehetővé teszik azt, hogy a meder állapot^' 'ozásainak a felszingörbe alakulására gyakorolt hatását tanulmányozni lehessen. A program algoritmusa permanens vízmozgás állapot feltételezésével végzi a számitást. A vizhozam modulust a 5 / V ± \ 2/3 íl V ~ képlet alapján számolja, keresztszelvény megfelelő részterülete, R^ ugyanezen rész hidraulikus sugsra, n^ ugyanezen mederrész Manning-Strickler féle érdességi tényezője. Egy keresztszelvényen belül 5 érdességi tényező adható meg. A számitógép a kezdő szelvényben a megadott vízállásból az 9 2 összefüggéssel előállítja a vizfelszln k2 esését, ahol a képletben I. a vízfelszín esése,Q. a vizhozam, K. a vízhozam modulus. Ezzel az eséssel viszi a felszingörbét a két keresztszelvény közötti felezőpontig, majd e pontból kiindulva iterációs eljárással számítja a következő keresztszelvényben érvényes felszinesést, melyből meghatározza a szelvény viz állását is. Ha a szelvény vízállása meghaladja a keresztszelvény valamelyik oldalán a legmagasabb tereppontot, akkor e pontban függőlegesen lezárja a keresztszelvényt, a magasitás tényét ós értékét jelzi. A program lehetővé teszi az érdességi tényezők és a geodéziai adatok változtatásával a nyárigátak magasításával, áthelyezésével, elbontásával járó lefolyás! viszonyok módosulásának vizsgálatát. 29
