A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Árvízvédelem – Belvízvédelem (Pécs, 1981. július 1-2.)
A hidraulikai vizsgálat következő fázisát az árvíz biztonságos levonulásához szükséges meder jellemzők meghatározása jelentette. A szükséges medret a Szolnok-i vízmérce 800 cm-es vízállásához tartozó fővédvonalak közötti legszűkebb keresztmetszetek átlagolásával határoztuk meg, így e vizállás magossárhoz 2985 ur, kerekítve 3000 n? nedvesített keresztszelvény terület adódott. Megállapítottuk, hogy az egyes nyárigátak helyszínrajzi 03 magassági elhelyezési változatainak több mint 1500 kombinációja állitható elő. Ezek közül az OVII Árvízvédelmi Osztályával és a VITUKI-val egyetértésben választottuk ki a részletesen megvizsgálandó változatokat. Irányelvként fogadtuk el azt, hogy csak olyan változatok megvalósítására kerülhet sor melyeknél a teljes Csongrád-Kisköre közötti Tisza-szakaszon a nyárigátak együttes duzzasztásának a hatása a vizjogilog engedélyezett állapothoz képest - a mértékadó vízállás feltételezésével - sehol se haladja meg a lo cm-t. A nyárigátak közül kiemelten kezeltük a Tiszasüly-Kőtelki,Vezsenyi,Tiszajenői, Tószeg-alsóréti nyárigátakat,Ezt indokolta az a tény, hogy az itt gazdálkodó termelőszövetkezetek szántóterületének jelentős hányada a nyárigátak által védett területre esik.A szántóterületekből a Tiszajenői Tiszamenti MgTsz-nél 52 %, a Tószeg Petőfi MgTsz-nél 17 % 9 a Kőtelki Ady MgTsz-nél lo % és a Tiszasüly Béke-Barátság MgTsz-nél 2o % esik a hullámtérre. Vizsgálataink megállapították,hogy a nyárigátak jelenlegi nyomvonalukon nem magasíthatok, ellenkező esetben a fővédvonalak biztonsága jelentős kárt szenvedne. Hiszen ha csak a négy kiemelten kezelt nyárigátat emeljük jelenlegi nyomvonalukon a legmagasabb árvizek kivédésére alkalmas szintig, akkor az LNV-t megközelítő vízálláshoz tartozó 2500 n^/sec-os vizhozam Szolnokon 58 cm,Taskonyban 400m-es duzzasztást okoz, A 3000 nf/s-os vizhozam pedig Szolnoknál 63 cm,Taskonynál 75 cm duzzasztást eredményez, 2.2. Vizsgált változato k. Fentiek figyelembe vételével nyolc változatot elemeztünk részletesen. I.változa t :Minden nyárigát a vizjogilag engedélyezett nyomvonalon a jelenlegi magasságában/1976-1977 évi árvízi állapot/. II.változat : Minden nyárigát a vizjogilag engedélyezett helyén és magasságban. III.változat:A négy kiemelten kezelt nyárigát a szolnoki vízmércén mért 900an-es vízállásnak megfelelő magassági kiépítésben a jelenlegi nyomvonalon, a többi a vizjogilag engedélyezett helyen és magasságban. IV.változat : A négy kiemelten kezelt nyárigát a szolnoki vízmércén mért 9oo cm-es vízállásnak megfelelő magassági kiépítésben hidraulikailag kedvező nyomvonalon V.változat : A négy kiemelten kezelt nyárigát a szolnoki vizmércén mért 9oo cm-es vízállásnak megfelelő magassági kiépítésben hidraulikailag kedvezőnek itélt áthelyezett nyomvonalon, a többi a vizjogilag engedélyezett helyen és magasságban. VI.változat : Az előző változatok részletes elemzésével folyamatos finomításokkal alakítottuk ki egy gazdaságosnak tartott és hidraulikailag is megfelelő változatot. VII.változat : Minden nyárigát a szolnoki vizmércén mért 9oo cm-es vízállásnak megfelelő magassági kiépítésben a hidraulikailag kedvezőnek itélt áthelyezett nyomvonalon, A vizjogilag engedélyezett állapot és a"nyárigátmentes"állapot közötti különbség 2500 m/s, vizhozam mellett a tiszaugi vizmércén 17 cm, a szolnoki vizmércén 41 cm, a tiszaroffi vizmércén 45 cm, a taskonyi vizmércén 41 cm, a 3000 Ei 3/sec-os vizhozam feltételezése esetén ugyanezeken a vízmércéken 18,4o,43 és 39 cm viz30
