A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Árvízvédelem – Belvízvédelem (Pécs, 1981. július 1-2.)
AZ ÜZEMI VÍZRENDEZÉS TERVEZÉSI ALAPDATAINAK MEGHATÁROZÁSA A VIZHÁZTARTÁSI EGYENLET SEGÍTSÉGÉVEL Vas Károly, Raum László Budapesti Műszaki Egyetem, Vízgazdálkodási és Vizépitési Intézet, Vízgazdálkodási Tanszók Budapest A belterjes mezőgazdasági termelés igényei szükségessé teszik a viz ós tápanyagok egyenletes, a mindenkori szükségletnek megfelelő ellátásét. Ez azt jelenti, hogy a vízgazdálkodással foglalkozó mérnökök a felmerült igények kielégítése érdekében pontosítsák a mezőgazdasági vízgazdálkodás területén alkalmazott számításaikat az öntözés és vizrendezés területén egyaránt. A mezőgazdasági területek vízrendezése a termelés megindulása óta gondot okoz a kontinentális éghajlati zónákban. A csapadékok mennyisége, időbeni megoszlásának változása a vízgazdálkodási létesítmények kialakításában, megtervezésében szükségessé teszik az üzemi vizrendezés alapdatainak pontosabb meghatározását. A vizrendezés helyes, üzemi igényeknek megfelelő megoldásában különbséget kell tenni az öblözet és az üzemi vízgazdálkodási egységet alkotó tábla között. Nem alkalmazható a lefolyási tényező a nagytérségű öblözetben és a 1-200 ha-os táblán azonosan, mert lényegesen eltérnek egymástól azok a fizikai paraméterek, melyek a felszíni káros vizek keletkezésében szerepet játszanak. A nagyüzemi tábla vízgazdálkodásának meghatározáséban a ma alkalmazható számítástechnikai módszerek közül leginkább a vízháztartás napi változásainak megfigyelésével és számításával érhetünk el eredményt. Ehhez terméezetesen a ható tényezők input és output adatainak pontos meghatározása szükséges. Ha ismerjük a csapadékoknak és a talajnak, mint tározó térnek a fizikai paramétereit a korszerű számitástechnikai lehetőségek segítségével meghatározhatjuk az egyes csapadékokból származó káros vizek mennyiségét. A talaj vízkészletének, valamint a ráhulló csapadéknak és vizáteresztésnek a függvényében számított káros vizek mennyisége a nagyszámok törvénye alapján lehetőséget nyújt arra', hogy a tenyészidő kritikus periódusaiban meghatározhassuk az elvezetendő viz mennyiségét. Az elvezetendő káros vizek mennyiségének várható valószínűsége alapján a csatornák méretezése megoldható. 257