A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Árvízvédelem – Belvízvédelem (Pécs, 1981. július 1-2.)

Az öntözővízben oldott szervesanyagok bomlása a téli időszakban minimális. Ezt bizonyítják a jelenleg alkalmazott rothasztó tavak is, melyekben a szervesanyag felhalmozódása figyelhető meg. Bér az üzem a termelés beindulása előtt rendszeres tisztítást, levegőztetést végez a termelés megindulása utári 1-2 hónapban mór alig tapasztalható a kirothadás , tehát a szennyezett víz magas szervesanyagtartalommal kerül a befogadóba. A technológia alapján a szervesanyag elsősorban növényi eredetű, igy a talajképződésben károsodást nem okoz. Gyakorlatilag a kiadagolt szervesanyag trágyaként fogható fel, ami a talajba jutva a vegetációs időszakban elősegíti a talaj mikrobiológiai életének megnövekedését, a humifikálódást. A kifejlődött lombkorona avartakarója, a kiöntözött szervesanyagok mennyisége együttesen gyakorlatilag a talaj szerves vegyületcsoportjainak, a humuszképződésnek a feltételeit biztosítják. 4. Következtetések A fenti meliorációs feladat tervezésekor célunk az volt, hogy a gyenge minőségű, mélyben sós szikes talaj talajképződési folyamatainak megváltoztatásával lehetővé tegyük a talaj minőségi tulajdonságainak átalakítását. Ennek érdekében a hidrológiai és biológiai talajképző hatásokat kívánjuk megváltoztatni annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelésben szerepet játszó aktiv feltalaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai megváltozzanak. A talajképződésre ható tényezők közül a talajvizszin tartás az, melyet állandósítani kell annak érdekében, hogy a meliorációs munka befejezése után a folyamat inrevenzibilissé váljék. Az 1 - 2 erdőgeneráció után /20 - 30 év/ ha a drénhálózat karbantartásával a talajvizszin tartását biztosítjuk, a terület várhatóan alkalmassá válik a korszerű nagyüzemi mezőgazdasági termelésre. A Cukorgyárban képződött szennyvizek eddig kezdetleges tisztítási folyamattal kerültek az élővizfolyásokba, ahol a nagytömegű hordalék miatt fokozott kotrásra kényszeritette az illetékes vízügyi hatóságot, ugyanakkor a jelentős mennyiségű anaerob folyamattal lebomló szervesanyag az élővizek biológiai életét károsította. A kialakított megoldás a terület hasznosításával egyidőben a talaj javítását és a szennyvíz mezőgazdasági hasznosítását teszi lehetőv. Felhasznált irodalom; /!/ Fekete-Hargitay-Zsoldos: Talajtan. Mezőgazdasági Kiadó 1973. /2/ Juva: Vizrendezés. Tankönyvkiadó 1966. /3/ Munkaközösség: A melioráció kézikönyve. Mezőgazdasági Kiadó 1976. /4/ Munkaközösségi Mezőgazdasági vízgazdálkodás /5/ Stefanovits: Talajtan. Mezőgazdasági Kiadó 1975. /6/ Stefanovits: Magyarország talajai. Mezőgazdasági Kiadó 1968. /!/ Vas: Szerencsi Cukorgyér szennyvizhasznositása. Szakvélemény 1980. /&/ Vas: Talajcsövek szürözése. Szakvélemény 1976. 256