A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Hidrogeológia (Pécs, 1981. július 1-2.)
KRAFT JÁNOS–SZENTIRMAI LÁSZLÓNÉ: Pécs építéshidrológiai térképezése
PÉCS ÉPITÉSHIDROLÓGIAI TÉRKÉPEZÉSE Kraft János - Szentirmai Lászlóné Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat Budapest Pécs városát sulytó pincegondok felszámolása mellett szükaégee3é vált a város épitéshidrológiai vizsgálata. Az PTV a település hidrológiai viszonyainak feltárására Pécs város építésföldtani térképezés keretében olyan figyelőkút hálózatot létesített a városban, amelynek jelentőségét emeli, hogy a folyamatos vizszintészlelés mellett, alkalmas további hidrológiai célzatú vizsgálatok elvégzésére. A sürün beépített éa különböző hidrológiai adottságú képződményekre települt városban a talajviz jelentkezésére, változásaira az épitéshidrológiai vizsgálat eredményei magyarázatot adnak. 1. Bevezetés és általános ismertetés Pécs város építésföldtani térképezésével párhuzamosan, jelentős épitéshidrológiai vizsgálatot végeztünk a már korábban kiadott Donatus, Tettye, Mecsekalja, Belváros j. 1:5000 ma-u térképlapok területén. Az épitéshidrológiai vizsgálatok teljesen függetlenek az épitésföldtani térképezéstől, mivel ezek közvetlenül az üregkutatáshoz kapcsolódnak, melyek fő témaköre a felsiánalattl vizek elhelyezkedése, ingadozása. Vizsgálatunk a 2-5 éves észlelés alapján készült. Az arohiv figyelőkutak észlelése 9-10 év, de az első 4-5 évről hiányos észlelési adatsor állt rendelkezésünkre, emiatt az utóbbi 5 évet vettük figyelembe, mivel a térképező fúrások lemélyítése ekkor kezdődött, az ásott kutak kap taszterezésével együtt. A 21 km meghaladó területen 400-420 db észlelési hely eredményei alapján szerkesztettük meg épitéshidrológiai térképváltozatokat, réos épitéshidrológiai térképezésének jelen ismertetéséhez megszerkesztett rajzok a vizsgált terület töredékét mutatják be, a központi városrészt. Pécs jelenlegi városszerkezetének kialakulását a településfejlődés során a Mecsek hegység un. Közép-Mecseki része befolyásolta, mivel a város ennek D-i irányú lejtőjén, hegylábi részén és a hozzá kapcsolódó Pécsi-medence területén található. A város jelenlegi elterjedésében a Mecsek és a tőle D-re megtalálható Baranyaidombság találkozásánál helyezkedik el, természetes határa a Pécsi viz, mely a város K-i részén jelentkező patakok és a hegység D-re futó felszin alatti vizeit gyűjti össze. Környezete a város legmélyebb területe. 2. Altalános földtani viszonyok Legidősebb képződményként a kristályos alaohcgynéghez tartoz ó migmatitot, por58
