A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Hidrogeológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

KRAFT JÁNOS–SZENTIRMAI LÁSZLÓNÉ: Pécs építéshidrológiai térképezése

firoblaaztoa gránitok, fillitet és paragneiszet ismerjUk. Felszini előfordulások a tektonikus zónában pikkelyekben azonosíthatók. A paleozoós rétege

k közül a perm

i homokkőkópződmények elterjedése figyelhető meg, pad03 rétegzettséggel. A Felső-permi összietben nemcsak a vörös, barnásvörös homokkő ismeretes, hanem az ugyancsak vörös, lemezes elválásu aleurolit. Kiemelkedő fontosságú a mezozoikum egyik legjelentősebb Időszaka a triáss

. melynek képződményei a i.iccselcben igen elterjedtek. Az időszak alsó részét /seizi, campili/ pelites rétegek adják, Uledékfolytonossággal települve a permi időszakra. A sorozatot aleurolit, homokkő, agyag, dolomitmórga, mészkő alkotja. Középső triászba tartozó anlzuszi emelet igen elterjedt, mivel a dolomit és mészkő képződmények nagy területrészeken megtalálhatók. A kőzet néhol erősen tektonizált. A ladini emelet rétegei alárendelten szerepelnek. Felső-triász képződmények a terület KK-i részén elterjedtek, főleg aleurolit, homokkő rétegekkel, helyenként lemezes agyaggal. Mezozoikum másik jelentős időszaka a jur

a, amelynek igazi jelentőségét a feketekőszenes összlet adja. A három tagozatra felosztott összlet tagjai a Mecsekalja tektonikus zóna feltolódási vonalaihoz kapcsolódva találhatók meg. A kőszéntelepek mellett a következő jellemző rétegekből áll az összlet: homokkő, aleurolit, márga, agyag. A mezozoikum legfiatalabb időszaka üledékképződés szempontjából nom jelentős, a kréta a hogysécszerkezetben történő változásokkal jellemezhető. A mozgásokhoz kapcsolódóan az alkáli-diabáz telének megjelenésével azonosítható. Harmadidőszak

i fedőhegysági képződmények közül a neogénbe tartozó miocén k

or szarmata emeletének rétegei emelhetők ki. Legjellemzőbb képviselője a világosszürke biogén durvamószkő, meszes homokkő betelepülésekkel, valamint agyagmárgával, a kéregmozgást igazoló helyenként erősen agyagosodott tufacsikokkal. A neogén másik jelentős korának, a pliocén panno

n emeletének elterjedése szintén igen jelentős. Sárga, sárgásszürke homokja kis kiterjedésű homokkőpadjaival a város D-i részén a tektonikus zóna feltolódási vonaláig igen elterjedt, dc egye3 rétegei még magasabb helyzetben is elhelyezkednek. A ncgyedidŐ3zak

i összletet a lepusztitás során keletkezett takaróréteg jellemzi. Agyagos é3 homokos kőzettörmeléke, valamint különböző szinli agyagsávjai Igen elterjedtek. Felettük helyezkedik el az antropogén feltöltés. A Mecsekre jellemző törések és gyűrődések a vizsgált területen is ismeretesek. A jelenleg észlelhető hegységszerkezeti felépítés a területen áthúzódó Mecsekalja tektonikus zóna feltolódási vonalainak keletkezéséhez és fejlődéséhez kapcsolódik. A paleozoikumban elkezdődő variszkuszi hegységképződés során alakult ki, és az alpi orogénelc egyes fázisainak hatására tovább fejlődött. Utolsó nagy szerkezeti mozgás eredménye volt a hegységi területrész kiemelkedése a pannon tengerből. 3. Altalános hidrológiai adottságok Pécs város bonyolult földtani felépítése, különböző kőzetkifejlődése és a rétegek eltérő vizáteresztőképessége összetett hidrológiai adottságot takar. A rendelkezésre álló földtani és hidrológiai adatok alapján olyan térképet szerkesztettünk /l.ábra/, amelyen ábrázoltuk a felszínalatti vizek szállításában résztvevő különböző korú kőzetek rétegkifejlődését, víztározó ill. vizvezető képességét. Megállapítható az a tény, hogy a korban és vlzáteresztőképességben különböző rétegek vizei egymásnak átadódnak, különböző mértékű hidrológiai kapcsolatban állnak egymással. Felszínalatti vizek tá.rozásában, szállításában résztvevő kőzeteket vizvezető-, 59