A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Hidrogeológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

ISTVÁNFALVI MIKLÓS: Bányavízhasznosítás a Mecseki Szénbányák bányaüzemeinél

Bányavizeink már a bányatérségekben való fakadásukkor szennyezettek, a külszintől a bányatérségig történő leszivárgásuk során különféle rétegekből sokféle anyagot oldanak ki, és ennek megfelelően vegyi összetételük károsan változik. További változás következik be az egyes kioldott anyagok egymás közötti kémiai reakciója, majd a viznek a bányatérségbe jutása után, a levegővel való érintkezése eredményeként. A szennyezések egy része oldott állapotban jelentkezik a bányavizeknél, más részük különféle lebegőanyagként. Kémiailag a fakadó és a csorgákon át az ülepitőzsompokban összegyűlő bányavizek semleges kémhatásuak, természetes lúgos tartományba esnek, összes keménységük jelentős, szulfát tartalmuk magas, klorid ion tartalmuk alacsony, oldott ásványi anyag /só/ tartalom 1600-4000 mg/l. Ennek a sze-nyeződésnek folyamata jól kisérhető és értelmezhető, ismert kémiai reakciókkal jellemezhető, de ennek részletezésére e helyen nem térünk ki, mivel a bányavíz hasznositásával kapcsolatosan csak a fő szennyezők ismertetésére volt szükség. A fentiekben leirt minőségű bányavizek hasznositására tulajdonképpen két fő ok miatt került és kerül sor. Egyik ok a térség vizszegény volta, mely kényszerítő erővel jelentkezett elsősorban a nagyobb vízmennyiséget igénylő, uj technológiai folyamatok /pl. iszapolás/ bevezetésénél, mig a másik ok - a későbbiekben részletezendő vizminőségvédelmi szempontok miatt - a befogadókba jutó szennyezés csökkentése. Az 50-es években a Mecsek szénbányáiban - elsősorban a fennálló nagyfokú bányatüzveszély elhárítására, vagy legalább csökkentésére - egyre inkább előtérbe került a bányatérségekbe való iszapjuttatás szükségessége. így az 50-es évek végén 1-2 bányaüzemnél megindult az iszapolás, bányahomokkal. Az iszapoláshoz szükséges viz a rendelkezésre álló nagyon szűkös ivóvizmennyiségből természetesen nem volt biztositható. Igaz, hogy ebben az időben még kevés volt az iszap bányába juttatott mennyisége, és igy a hozzá szükséges viz » sem volt tul sok, de beszerzését feltétlenül szükséges volt biztositani, és nagy biztonsággal megjósolható volt, hogy néhány év alatt az iszapolás mennyisége a kezdeti évek menynyiségének sokszorosára fog nőni. A kezdeti iszapoláshoz még felszini vízfolyásokból biztosítottuk a viszonylag kis mennyiségű vizet, mivel a bányaviz nagy lebegőanyag tartalma miatt sem jöhetett még számításba ekkor a vízágyúkba való felhasználásra. De az iszapolási igény mennyiségi növekedése feltétlenül szükségessé tette megbízható vizbázis felkutatását. Erre egyedül a bányaviz mutatkozott mennyiségileg megfelelőnek, csak a mechanikai tisztítását kellett megoldani. Laboratóriumi és kisminta kísérletek során tisztáztuk, hogy a lebegőanyag jelentős részét kitevő szénpor 2 órás ülepités során 93-96 %-ban kiülapszik, tehát biztositani kellett a bányavizek ülepitését. Ezt részben már-a bányában elvégeztük, legtöbb üzemünknél megfelelő méretű gyüjtőzsompoknak a bányatérségben való kialakításával már kiemelés előtt sikerült a lebegőanyag nagyobb részét kiülepíteni, ami a kiemelést végző szivattyútelepek berendezéseire is jó hatással volt. A külszínen az iszapolásokhoz szükséges biztonsági vízmennyiség tárolására medencéket épitettünk, ahol a végleges kiülepedés bekövetkezett, és a medencékből túlfolyó, vagy a nyomásfokozó szivattyúkra jutó viz már nem tartalmazott számottevő lebegőanyagot. így a . 60-as évek első felében átálltunk az iszapolásoknál a bányaviz használatára, és tulajdonképpen ez tekinthető a szennyezett bányaviz hasznosítása első komoly lépésének. Az előzőekben említett un. másik okra térve, az 1964. évi IV. törvény vizminőségvédelmi előirásai,majd az utána megjelenő - és egyre erősebb szankciókkal fenyegető, - szennyvizbirságolásról szóló rendeletek arra ösztönözték vállalatunkat, hogy a lehetőségeihez mérten a legnagyobb gondot fordítsa bányavizeinek kibocsájtásánál a vizminőség védelmére. Mivel - mint már leírtuk - a bányavizek mechanikus tisztitása tulajdonképpen a legtöbb üzemnél még az emiitett re.ndelkezések megjelenése előtt - más ok miatt - megoldást nyert, a természetes eredetű összes sótartalom csökkentése mutatkozott a fő feladatnak. Ennek érdekében megbíztuk a VITUKI-t a szükséges vizsgálatok elvégzésével és javaslattétellel. 44