A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Hidrogeológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

HEYDUCK GYÖRGY–LIEBE PÁL: A mélységi vízkutatás és megfigyelés műszerezettségi és módszertani kérdései

ahol az a /piezovezetőképesség/ = k/ji , k a szivárgási tényező, ß rugalmassági tényező a földtani adatokból becsülendő. Többréteges esetben az egyes rétegek résztranszmisszibilitását az áramlásmérési görbe hozamdifferenciáiból határozhatjuk meg, miközben a depressziót konstansnak vesszük. A depresszió valóságosan a kutszürő mentén lefelé haladva csökken, de a vizsgálatok kimutatták, hogy a mélyfúrású kutak nagyrészénél ez jelentéktelen. A kifűl3íQ3íÍZÍJflIBSraiíSÍ2Í_ÁS_ÍSLEÍL2SÍ£2ÁISLSÍ adatokból a fakadási hőmérséklet, a kúton belüli lehülési és a geotermikus hőmérsékleti gradiens számitható. A kifolyóvizhőmérsékletből a mélységi hőmérsékletek empirikus összefüggéssel is számithatók a vízhozam függvényében /LIEBE 1977/. A nyomásterjedésre jellemző piezovezetőképesség /a/ ill. az ebből számitható rugalmassági tényező / ß / kutegymásrahatás vizsgálatokból határozható meg. Kis nyomásterjedési sebességgel jellemezhető kőzeteknél a tartós, nagy nyomásterjedéssel jellemezhetőknél a pulzált termeltetés hatásának figyelését célszerű végezni /MEGYERI 1976/. A 2. ábrán a piezovezetőképesség meghatározására mutatunk példát porózus kőzetben. Az utánpótlódásra, a_fedőreteg_függőleges áteresztőképességére jellemző paraméterek többnyire csak hosszúidejű vizsgálatokból, az üzemelő kutak rendszeres figyelésével állapithatók meg. A számitás alapja lehet a permanens állapot beállásának ideje. 4. A természetes és a víztermelés hatására bekövetkező változások észlelése üzemi mérésekkel és időszakos kutvizsgálatokkal Az előző pontban már emiitettük, hogy egyes rétegparaméterek csak hosszabb idejű vizsgálatokkal határozhatók meg, amelyekre a kutak próbatermeltetése során nincs lehetőség, másrészt a próbatermeltetéskor meghatározott paraméterek pontosításához is szükségesek a hosszabb időtartam vizsgálatok. Mindez alátámasztja az üzemi mérések és megfigyelések fontosságát, amelyekkel ellenőrizzük, hogy az emiitett paraméterek segítségével számitott változások ugy és olyan mértékben következnek-e be, ahogyan azt vártuk és ennek alapján a paramétereket javithatjuk. Vannak olyan változások is, amelyek előre nem számithatók /pl. árviz hatása,a kutállapot romlása/. Ezek figyelemmel kisérése is csak a rendszeres kutvizsgálatok segítségével lehetséges. A legfontosabb a vízkitermelés meghatározása lehetőleg folyamatosan összegező mérőműszerrel /vizórával/, hiszen a várható változások is csak ennek függvényében számithatók. A vízkitermelés mérése mellett szükség van időnként a £illanatnji_vizhozam és a hozzátartozó Ü22!2i_vizszint meghatározására. Az azonos vízhozamhoz tartozó üzemi szint, azonban a kutállapot romlása miatt is sülfyedhet, ezért szükséges a kut termelésének időszakos leállításával a"nyugalmi vizszint" meghatározása. Az idézőjelet azért használtuk, mert a kutak leállitása általában csak rövid időre lehetséges, s ezalatt a valódi nyugalmi vizszint beállása nem várható. Ez azonban nem jelent problémát, ha ismerjük a leállítás időtartamát. Melegvizű kutaknál a rendszeres üzemi mérések során szükséges a kifolyóvizhőmérséklet mérése is. 40