A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Hidrogeológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

HEYDUCK GYÖRGY–LIEBE PÁL: A mélységi vízkutatás és megfigyelés műszerezettségi és módszertani kérdései

A fejlődést itt is az elektronikus műszerek fogják jelenteni. Külön csoportot alkotnak a rétegn^omást mérő szondák, jelenleg - és várhatóan még jó néhány évig - a mechanikus, nyomásváltozást magában a szondában regisztráló "Hügel" féle műszerek fognak dominálni. Ezek fő előnye, hogy mozgatásuk acél dróton történik, ezzel kisebb teljesítményű mérőkocsit és a mérőkábelnél sokkal olcsóbb drótot igényelve. Pontosságuk azonban már nem minden méréshez megfelelő. Az olajiparban használatos differenciál nyomásmérő bonyolultsága miatt a vizépités területén nem fog elterjedni, ezért erőltetetten fejleszteni kell itt is a lehetőleg egyeres kábelt igénylő elektronikus kijelzésű, a felszínen folyamatosan regisztráló szerkezeteket. Remény van arra, hogy e téren a folyamatban lévő hazai fejlesztési munka a közeljövőben eredményre vezet. 2.4. A hőmérsékletmérések közül a talphőmérséklet mérésére nyomásálló tokba elhelyezett 3 db maximum-hőmérő gyors és egyszerű, de nálunk jelenleg nem gyártják. A hőmérsékletszelvényezés terén, szintén van előrelépés. Az alkalmazott ellenállás hőmérőknél pontosabb az egy és többeres kábelrendszerhez alakitott digitális kijelzésű vagy folyamatosan regisztráló elektronikus műszer. Az igen eredményes próbamérések már folyamatban vannak. 2.5. A kut hibák, szürőmüködés ellenőrzésére jól bevált hazai fejlesztésű és gyártású forgólapátos áramlásmérőknél lényegesen érzékenyebb elektronikus - a viz hűtőhatását felhasználó - áramlásmérő áll kipróbálás alatt, és fejlesztik egy torziós alapelven működő műszert is. A forgólapátos reométerrel - a használatos béléscsőátmérőknél - a lo liter/perces hozamváltozás biztosan kimutatható, az uj műszereknél ez az érték 1 liter/perc vagy annál kevesebb. 2.6. Meg kell még emliteni, a homokolódás mérésre használt karogtimétert is - magyar szabadalom - melynek működési elve, egy fényforrás intenzitásának változása, a továbbított jel a felszinen folyamatosan regisztrálható. 2.7. A kémiai változások, a vizadórétegek eltérő jellegű vizeinek kimutatásához mél£használunk. Jelenleg a csak vízmintát mintázó mechanikus és elektromos zárásu, a vizet és gázt együttesen mintázó óraszerkezetes zárásu és a bejelentett magyar szabadalmat képező viz - gáz vételére alkalmas dugattyus mintavevő emlithető meg. 2.8. A gáz-viz viszony alakulására ad képet a kitermelt viz szétválasztását és megmintázását lehetővé tevő gáz-szegarátorok alkalmazása. A szeparátorok általában könnyen szállíthatók, térfogatuk alkalmazkodik a vízmennyiségekhez. Fejlődés itt csak a gázmennyiség-mérőknél várható, bár a jelenleg használatos "vizes-gázórák" pontossága érzékenysége megfelelő, hátrányuk hogy folyamatos mérésnél állandó leolvasást igényelnek. Ez utóbbi resztrálással küszöbölhető ki. 38