A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése II. kötet, Hidrogeológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

AUJESZKY GÉZA–BAKONYI SÁNDOR–DR. SCHEUER GYULA: Az egri gyógyforrások védőterületének kialakítási szempontjai

emelkedés vagy csökkenés kihat a felszínre lépő karsztvizek mennyiségére. Alacsony talajvíz álláskor több, magasnál pedig kevesebb az cláramló hévíz mennyisége. Tízért nem közömbös, hogy a források környezetében a talajvízben milyen változások következnek be. A források vízhozamára vonatkozó méréseken túlmenően több alkalommal történtek összefüggés vizsgálatok is. Schröter Z. megfigyelései szerint a húszas évek második felében mélyített I.sz. vizmükut iizembe állításával a Hagy-medencei források hozama lecsökkent. A medence feltöltődési idejének jelentős megnövekedése jelezte a csökkenést. Eredeti természetes állapot mellett a medence egykor 4-5 éra alatt telt meg. Ks 12-14 órára emelkedett. Az III. és a IV.sz. vizmükutak megépítése után is megfigyelhetők voltak hozamcsökkenések a forrásoknál. Nagyon szoros kaposolat, összefüggés mutatható ki a Ilagy-medencei források és a Tükör-Török források között. Az egyik vagy másik forráscsoportnál bekövetkezett változás - pl. medence lelirités - hatása azonnal jelentkezik a másiknál. Az összefüggés vizsgálatok jelzik, hogy a termális karsztforrások vízmennyisége korlátozott, a vizkivétel nem fokozható káros jelenségek nélkül. E labiliB helyi karszthidrodinamikai rendszerben az egyensúly nagyon könnyen megbomolhat, amely a vizszint változáson túlmenően hőfok, kémiai összetétel és gyógytényezők csökkenésében jelentkezhet. E káros hatások bármelyikének fellépése a felhasználók részére kedvezőtlen lehet, de különösen érzékenyen érintené a gyógyászati célú hasznosítást. Ezért célszerű és indokolt, hogy a város erre az igen jelentős természeti kinosére nagyon vigyázzon, óvja meg, és vizüket arra használja, amelyre minőségi összetételénél fogva a legalkalmasabb. 3. Fürdőfejle3ztés - a ftyópj.vforrások védőterület kialakításának kérdései A jelenleg érvényben lévő rendeletek és utaBitások előirják, hogy az ásványviz, gyógyviz, vagy gyógyfürdő célját szolgáló források védelme érdekében védőterületet kell megállapítani. Ezzel kapcsolatban az egri forrásokra vonatkozóan korábban még ilyen védőterületi javaslat vagy tervezet nem készült, ezért e kérdés teljesen megoldatlan és rendezetlen. Ennek a helyzetnek felszámolása érdekében a jelenleg még megoldatlan védőterületi témához kivánunk hozzászólni, rugalmas irányvonalat adni, amely a tényleges adottságoknak és igényeknek megfelelően tovább finomítható ós alapanyagot képezhet a későbbiekben részletesen kidolgozásra kerülő védőterületi előírásokhoz. A védőterület kialakításának célja általánosságban az, hogy a gyógyvizeket megvédje a káros behatásoktól, mind közegészségügyi, mind pedig hidrológiai, balneo1 giai vonatkozásban egyaránt. így az egri forrásoknál is feltétlenül indokolt és szükséges a vízjogi rendeleteknek megfelelően egy olyan védőterületi előírás kötelező érvényű kiadása, amely alapján a város értékes gyógyvizeinek védelme biztosított. A gyógyforrárok eredetével, származásával, földtani és vizföldtani viszonyaival az előző fejezetben részletesen foglalkoztunk, továbbá kimutattuk, hogy távolabbi területekkel milyen hidrodinamikai kapcsolat áll fenn és mely regionális karsztrendszerhez tartozik. Az ismétlések elkerülése érdekében ezeknek felvázolásától eltekintünk, de néhány alapvető szempont lerögzitését feltétlenül indokoltnak tartunk, amelyeket a védőterületi javaslat kidolgozásánál kiindulási alapként fogadunk el. 4 9