A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)
DÉRI JÓZSEF: Folyóink vízjárásának stabil és változó elemei
Az I.táblázat Magyarország mai területére vonatkozó árvízi elöntés! adatok matematikai statisztikai vizsgálatának eredményét foglalja össze. Felhasználásra keriiltek mindazon adatok, amelyek a gátszakadások, töltésmeghágások és magasparti átömlósek következtében elöntött területekre vonatkoznak /l/. A vizsgált két időszakra meghatározott különböző valószínűségű árvízi elöntések nagyságrendileg különbözSaek egymástól, tehát az árvédelmi oélu vizjárás-szabályozó beavatkozások a területi vízjárást számottevően módosították. Az évszázadnyi vizsgálati tárgyidőszakban a vizjárta terület erőteljes csökkenő tendenciát mutat. Árvédelmi rendszerünk kifejlesztése és a rendszeres ármentesítés! munkák ilyen értelemben igen kedvező hatásokat eredményeztek. Például a ÍO éves gyakorisággal /p = ÍO jelentkező elöntések a múlt század második felében 198 000 hektár mezőgazdasági területet veszélyeztettek, ezzel szemben századunk első felében az a terület ik 000 hektárra ősökként. Az I.táblázattal kaposolatban célszerű megjegyezni, hogy a vizsgált időszak első részére vonatkozó árvizi elöntések idősora matematikai statisztikai szemppntból függetlennek és egyöntetűnek tekinthető. A vizsgált időszak második része független, de nem egyöntetű adatsorral rendelkezik. Ez utóbbi arra utal, hogy a Duna és a Tisza vízrendszerében századunk első felében végrehajtott árvédelmi fejlesztések megtörték az árvizi elöntések idősorát. Az árvizek területi tározódásának csökkenése megváltoztatta az árvizek mederbeli tartózkodásának időtartamát. Ez a változás századunk első 70 évére vonatkozó észlelési idősor felhasználásával kimutatható a IX. táblázatban összefoglalt adatok alapján. A IX. táblázat adatai alapján megállapítható, hogy a Tisza felsőbb szakaszának /Vásárosnamény/ kivételével a vizsgált szelvényekben /Tisza: Szolnok és Szeged, Duna: Nagymaros/ a vízjárás nagyvizi tartományában /H nagyobb, vagy egyenlő mint Hj illetve H 1 0 ^ tartósságu vízszintek/ az éVen belüli folytonos időtartamok általában jelentős mértékű növekvő tendenciát mutatnak. A kisvízi tartományban /H nagyobb, mint a vízjárás stabillzálódottnak tekinthető /a vizsgált paraméterek alapján/. A II.táblázatban összehasonlított adatsorok rávilágítanak arra, hogy a vízjárás nagyvizi paraméterei nem stabilak; a paraméterek számértékei a vizsgálati tárgyidőszakban végrehajtott vizjárásmódositó tevékenységektől, a tárgyidőszak megválasztásától függnek. II.táblázat Állomás Vizsgált időszak Éven belüli folytonos időtartamok /nap/ Állomás Vizsgált időszak H * H3* H > H10* H > H90* Állomás Vizsgált időszak P=90 % 99 * 90 3i 99 % 10 % 20 56 Szolnok, TISZA 1901-1935 1936-1970 20,6 50,2 94 20,3 23 100 100 178 171 214 189 Szeged, TISZA 1901-1935 1936-1970 26 38 60 100 64 85,2 115 125 202 186 214 202 Nagymaros, 1901-1935 15,5 32 43,5 86 200 234 1936-1970 22,2 ka 38 60 220 234 DUNA 1901-1970 19,3 42 4o 74 204 232 68
