A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)
DR. SALAMIN PÁL: Vízfolyások hidrológiai feltártságának szerepe a vízrendezési feladatok megoldásában
VÍZFOLYÁSOK 'HIDROLÓGIAI FELTÁRTSÁGÁNAK SZEREPE A VÍZRENDEZÉSI FELADATOK MEGOLDÁSÁBAN dr. Salamin Pál ny. egyetemi tanár Budapest A vízfolyásokban lejátszódó hidrológiai folyamatok mintegy összegezv e mutatják a vízgyűjtőterületeken megfigyelhető hidrológiai jelenségeket. Közelebbről vizsgálva a vízfolyásokat kisvízfolyásokró l /erekről, csermelyekről, patakokról, cca < loo km hosszal, s cca < looo km kiterjedéssel/ és nagyvlzfolyásokr ól/kis-, közepes- és nagy folyókról, s. folyamokról, cca > loo km hosszal, cca / looo km kiterjedéssel/ kell beszelni. A hossz- es a kiterjedés - határ azonban tul merev. A lényeges különbség a vízfolyásnak és a vízgyűjtőterületének hidrológiai szerepében, valamint egymásra hatásukban mutatkozik: A kisvízfolyások szerves részei a vízgyűjtőterületeknek, amely kapcsolat lehet kétirány ú /síkvidéken, domb- és hegyvidéken a völgyek mély részein/, s lehet egyirány ú /a domb- és hegyvidék kiemelt részein/,ami azonban szintén meghatározó a kisvízfolyásokra. A nagy vizfolyásokná la kapcsolat általában egyirányú, még a mély területeken is ahol az árvédelmi töltések elhatárolják a vizfolyjast a területtől. Ezeknél a vízfolyásoknál különösképpen jelentős az önálló vonalmenti vízgazdálkodás : a kis-, a közepesés a nagyvizi szabályozás csak egységesen oldható meg, amely egységes gazdálkodáshoz tervezik a védekezés /az árvédelem/ és a hasznosítás /hajózás- vizerő és egyéb hasznositás/. Természetesen mint minden osztályozás, ez is merev, a kisvizgyüjtőterület és a kisvízfolyás kapcsolata dcmb- és hegyvidéken csak egyirány ú , s nagy vízfolyások esetében gátszakadás megzavarja az egyirány tjkapcsolatot. Ennek megfelelően - főleg ha ezt történeti fejlődés okozta - az emiitett osztályozástól eltérő gyakorlat alakul ki /mint pl. a BME oktatási rendejében/. A további tárgyalás elsősorban a kisvízfolyásokr a vonatkozik, de számos eset2 ben tul az looo km -es határon. A kisvízfolyások ideiglene s vag y állandó vizszállitásua k, hidrológiai la g feltárta k /hosszú idejű feljegyzésekkel/ vagy fel nan tárta k 14,14 J , slk, • danb, vagy hegyvidékie k , szoros a kapcsola t a vizmozgá s nem-permanens jellegéne k megfelelően a lefoly ás és a tározódá s , ill. a tározás között, valamint az erők egyensúlyána k függvényében a hordalék keletkezése és mozgása között: A kisvízfolyások esésü k és hidrológiai jellegü k szerint a következőképpen osztályozhatók 1 8j :a/ vizrrosások |3j , b/ nagyesésü hegyi patakok /időszakos vizmosásszerü torrensek, állandó hegyi patakok/,c/ kisesésü síkvidéki 225
