A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)
DR. SALAMIN PÁL: Vízfolyások hidrológiai feltártságának szerepe a vízrendezési feladatok megoldásában
patakok /gyakran függő mederrel, s igen sok kanyarral/. A feladatot jellemezze néhány ada t: országosa n a kisvízfolyások hossza ! 12:41.o.l kb. 25 ezer k m,az árterületükT 1:1. o7] kb. 5 ezer km 2 amiből álI— 2 landóan vizenyős terület J_lj k b 2 ezer k m ; kiragadott részterületen a Bakonyban /középdunántuli VÍZIG Pl | /: az állandó jellegű vízfolyás kb. 12oo k m , 1 km /3-3,5 km sűrűséggel; az esé s: I =1 %o-2o-6o %o /a torkolatnál< 1 %o/; 2 kiterjedés : F= l-lloo - 5oo km /kisvízfolyás; vizhozam : Q= 1 l/s - 5o - 7o m^/s; vizhozantarány : ^nin ^ehe t több ezer is; völgytJ felső szakaszokon: ált. S loo m; (izélesség : alsó szakaszokon: ált. S >loo m. A vízrendezési feladatok megoldásánál ismerni kell a következő vízhozamokat és a kapcsolatos hidrolófaiai /vizrajzi/ adatokat: 1/ mértékadó vizhoza m /ami a feladat jellegének megfelelően, aszerint, hogy külterületről vagy műtárgyakról van-e szó, a vizhozam valószínűsége 1% és 1. 2o % között lehet/; 2/ középvizhoza m; 3/ kisvizhoza m. A vizfolyás állandó részét jellemző vízhozamot mederképző vízhozamna k is nevezik [ÍJ. A vizfolyások állandó vizei a természetes medrek tulajdonképpeni rendezői, amelyek eltávolítják a helyi feliszapolódott részeket és mozgásuk során megakadályozzák a lefolyást lassító növényzet felverődését" [jL3] . Természetesen az "állandó vizek"-nek ezt a természetes rendezői munkáját emberi müvekkel is elő kell segíteni. Ezen elv szerinti mederrendezés során a meder kialakításánál a 2/ és a 3/ alatti vízhozamokat kell figyelembe venni. [[ÍJ. , s ellenőrizni kell, az 1/ alatti érték számításba vételével a nagyvizek terepszint feletti levonulását j ^ljj . Jelentős a vizsgálatoknál a mérések megb íz hatóság a 5 . A msrése k igen kedvezőtlen körülmények közöttiek számos ok miatt /pl. igen nagyok a mérési határo k - amint láttuk a vizhozamok aránya több ezer is lehet -, mederváltozáso k igen könny en jelentkeznek árhullámok, partcmlás, kavicskotrás, szemét lerakás, visszaduzzadások - könnyen fellépnek műtárgy hibáknál, növényzet elburjánzásánál, a meder eljegesedésénél, stb./. A tervezés alapadatainak megválasztásához meg kell ismerni mindazokat az eljárásokat^, amelyek valamelyike - a vizfolyás hidrológiai feltártsági fokának megfelelően - a legalkalmasabb az 1-3./ alatti értétek számítására. A leghasználatosabb eljárásokat I 15^ az 1-3. táblázato k vázolják. 226
