A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

NOVÁKY BÉLA: Vízhozamadatok javításának lehetősége a folytonossági egyenlet figyelembevételével

medertérfosat meghatározható úgy, mint a két vízállás alapján a vonatkozó tározógörbékről leolvasott térfogatok középértéke. A mederszakasz határszelvényeiben feltételesen felvett vízálláspárokra az előbbiek szerint rendre meghatározva az aktuális medertérfogatokat, előállíthatók a határszelvények vízállásaitól függő tározógörbék sorozata. Ilyen medertározási görbe sort mutatunk be a 2. ábrán Vásárosnamény-Záhony közötti Tisza szakaszra. 2. Vfzhozamadatok .javítása a tározógörbák segítségével A fentiek szerint megszerkeszthető medertározási görbék, valamint a naponta észlelt vízállások lehetővé teszik, hogy felülvizsgáljuk a vízhozamadatainkat, olyan vízhozamstatisztikákat állítsunk elő, amelyek nem mondanak ellent a folytonossági egyenletnek sem. A Vízrajzi Évkönyvek vízhozamstatisztikái nyilvánvalóan nem ilyenek, hisz azokat egy permanens állapotnak megfelelő Q-H görbéről állapítják meg a vízállások alapján, márpedig ez a Q-H görbe a nem permanens állapotra nem ad kellő pontosságú vízhozamadatot, amit azt már számos vizsgálat bizonyított /3,á/. A vízhozammérések feldolgozásai azt mutatják, hogy az egyes vízhozamértékeknek a permanens állapotra jellemző Q-H görbétől való szóródása fizikai valóságon alapuló tény, az eltérés mértéke a 10 %-ot is jóval meghaladhatja, elsősorban a nagyvízi tartományban. A napi vízhozamoknak a kétváltozós vízhozamgörbék szerinti számításai nyilvánvalóan ilyen nagyságrendű hibákat adnak, s ez összességében a lefolyó vízmenynyiségek /a vízkészlet/ pontatlanságát is eredményezi. Az, hogy az anyagmegmaradás elve /a folytonossági feltétel/ mennyire érvényesül a Vízrajzi Évkönyvekben közölt napi középvízhozamok statisztikáiban, a következő egyszerű módon ellenőrizhető. A napi vízállások alapján a medertározási görbéről meghatározzuk a tározódó vízmennyiségek naponkénti idősorát, két egymást követő nap értékeinek különbségéből pedig az /l/ egyenlet szerinti térfogatváltozások idősorát. Ez utóbbit a vízhozamadatoknak megfelelően m^/s-ban fejezve kl, előállítható a be- és kilépő szelvények vízhozam különbségeinek idősora, ami már összevethető a Vízrajzi Évkönyvek napi középvízhozam adataiból számítható vízhozam különbségek hasonló sorával. A kétféle módon előállított idősor egyezése arra utal, hogy a Vízrajzi Évkönyvek napi vízhozam adatai eleget tesznek a folytonossági 196 Záhonyi vízállás, cm