A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése I. kötet, Hidrológia (Pécs, 1981. július 1-2.)

NOVÁKY BÉLA: Vízhozamadatok javításának lehetősége a folytonossági egyenlet figyelembevételével

feltételnek, ellenkező esetben ez utóbbi nem érvényesült, s valamely módon a vízhozamadatokat javítani kell. A vízhozamok javítása végrehajtható például úgy, hogy a két határszelvény egyikének napi vízhozamadatait elfogadjuk a Vízrajzi Évkönyv szerint, majd előjelhelyesen összegezve velük a tározógörbéről megállapítható vízhozamváltozásokat, megszerkesztjük a másik szelvény vízhozamidősorát, amely már megfelel az anyagmegmaradási elvnek. A számpéldát a Vásárosnamény-Záhony közötti folyószakaszon kiválasztott 1978. június hónap "ízhozamadataira mutatjuk be. E hónapban nem fordult elő olyan vízállás, amelynél a folyó kilépett volna az ártérre, s így elkerülhető az ártéri medertározási görbék szerkesztésénél jelentkező nagyobb bizonytalanság. A vásárosnaményi vízhozamadatokat rögzítettük, majd a fentiek szerint javítottuk a záhonyi vízhozamadatokat. A javított vízhozamok általában jól egyeztek a Vízrajzi Évkönyvben közöltekkel, különösen az apadási ágon /3. ábra/. A vizsgálat ezen, és a más hónapokra is elvégzett, itt nem közölt vizsgálatok hasonló eredményei engedtetik meg számunkra annak kijelentését, hogy a medertérfogatí számítások elegendő pontosságúak lehetnek, s a velük kapcsolatos óvatoskodó fenntartások minden bizonnyal túlzóak. A javított vízhozamadatok a Vízrajzi Évkönyv adataitól átlagosan 3,6 /ó-kal térnek el, az eltérés három esetben: a június 11-i, a június 19-i és 20-i áradási időszakban meghaladja a 10 /ó-ot. Ezek az eltérések nem mondanak ellent a Q-H görbéknek, sőt az így kapott Q értékek reálisabb kapcsolatot adnak a vízállással. A bemutatott, a tározógörbék használatán alapuló eljárás feltételezi legalább egy szelvényben a megbízható, azaz a nempermanens állapotot is híven leíró vízhozamstatisztikákat. De vájjon elmondható-e, hogy megbízható napi vízhozamsorral rendelkezik akár egyetlen tiszai vízmérőszelvény is? A válasz minden bizonnyal nemleges, s persze nem azért, mintha a vízhozomméréseink nem lennének gondosak és kellően pontosak, csupán azért, mert e vízhozammérések száma korlátozott, s nem ölelik fel teljes tartományában a nem permanens állapotot. Ha viszont nine ^yetlen elegendően megbízható vízhozamstatisztikával rendelkező mérőállomásunk, a vízhozamjavítások sem végezhetők el csupán egyetlen állomás adataiból kiindulva. Célravezetőbbnek látszik a javításokat a vizsgált mederszakaszt határoló mindkét vízhozammérő szelvény adatainak együttes figyelembevételével elvégezni, például úgy, ahogy azt a következőekben mutatjuk továbbra is a Vásárosnamény-Záhony közötti mederszakasz példáján. A Vásárosnamény-Záhony között elhelyezkedő Lónya vízmérce állomás folyamatos vízállás idősora lehetővé teszi, hogy a medertározó térfogatok értékeit külön900 aoo • c 70

0 I I 600 N g. c 500 I» c> c K| 1,00 Vizrt javit 1121 Cvkönuv szerint ott • n 1 1 II 1 il A i\ il \\ \\ \\ \\ hk A ' /Vv \ ' v\\ / 1 tl V 1 ® 0 » 1970 junius 3 ábra 197